A mai nap egy igazán semmitmondó nyári vasárnap volt amíg fogtam magam és elindultam Szentendrére délután. Idén most voltam kint először, és volt azért sok ember, de elmaradt az ilyenkor szokásostól. Szinte rögtön meg is kaptam a lángosom és a fagyimat is, sorban állás nélkül. Az árak persze itt is nőttek mint mindenhol. Egyedül megint én vagyok az aki nem tud ilyenkor árat emelni. De remélem még el fog jönni megint az én időm. Ugyanis még van hátra az évből 4 hónap! Ez így első hallásra sok idő, de nagyon hamar el fog menni, és megint csak azt vettem észre, hogy 21-nek is vége. Hihetetlen a rohanás ami történik velünk. És a legszomorúbb, hogy majdnem szinte kihasználatlanul. Én ezen szeretnék már nagyon változtatni. Szeretnék már egy kis változást. Egy kicsit jó társaságba lenni. Azért nekem voltak mindig nagy társaságaim régen, akikkel együtt buliztunk. Mennyire jó is volt ez. Aztán minden csak úgy megszűnt. És annyira visszasírom ezt az időszakot. Mert baromi jó volt. És remélem vissza tudom majd ezt valahogy hozni. Egy dolog biztosan nem változott, és ez a zene őrület. A zene a mindenem és egész életemen végigkísér az elektronikus zenei világ. Fantasztikus. Érdemes feliratkozni a Soundcloud Playlist-emre. Mára asszem ennyi ebben a 35fokban. Stay Tuned...
2021. július 25., vasárnap
2021.07.25....
2021. július 24., szombat
2021.07.24....
Kemény érzések kavarognak most bennem, délután óta eléggé mély érzésekkel találtam szemben magam. Főleg úgy, hogy mennyire szeretnék már egy kis boldogságot. Kinézek az ablakon, és látom a teliholdat. Gyönyörűen világít le rám és közben szól ez a zene amit tegnap is megosztottam. És csak arra vágyom, hogy valakinek ezt a különlegességet meg tudjam mutatni. Azt, amilyen én vagyok belül. Egy kicsit nyitottabbak legyenek velem, hogy én is az lehessek. Szeretem a romantikus dolgokat és szeretnék magam mellett tudni egy olyan lányt akinek az érzelmi intelligenciája és a szépsége beleillik ebbe a környezetbe. Aki odaadó és mégis különleges, amiért tudok küzdeni. Talán erről is szól ez a szám. Az érinthetetlen, az elérhetetlen. Bárcsak elmondhatnám ezt, lenne esélyem ezt kimutatni és megmutatni. Mert szinte senki sem ismer teljesen. Senki sem tudja milyen is vagyok valójában. Senki sem volt még nyitott őszintén erre. És ez nekem eléggé rossz. Nem szeretnék semmi mást, csak valódi és őszinte dolgokat, ha ez még létezik. Sokat gondolok erre és sokat is agyalok ezeken, és közben szeretnék magamnak is megfelelni. Közben a hétköznapokban is helyt kell állni. Ez a legnehezebb. De remélem egyszer majd nekem is sikerül. Stay Tuned...
2021. július 22., csütörtök
2021.07.22....
Itt vagyok újra, új bejegyzés és egy vadonatúj szám! Tudom, hogy a hónapban nem nagyon írtam, kevés a bejegyzés, de nem volt időm, meg a 40fokokban sem ültem a gép előtt. De ez most egy fantasztikus instrumentális verzió! Egyszerűen lenyűgöző. Ma elstartolt az 53. Raiffeisen Kékszalag verseny is Balatonfüredről. Hatalmas élmény ez annak aki aktívan űzi a sporton, de nekem is nagy élmény volt aki félig ugye balatoni gyerek és ott vagyok sokat télen nyáron a tó körül és az ezzel kapcsolatos eseményeken is. Igaz nagy álmom egy balatoni gasztró és borkörút, de erre még várni kell. Júniusban ott voltam a Tihanyi levendulafesztiválon is a 39 fokban. Bár ez az idei nem volt olyan hangulatos, mert eléggé kevesen voltak a járvány miatt. Tihany gyönyörű amúgy. Aztán most a Kékszalag. Nagyon nagy varázsa van a vitorlázásnak amúgy. El sem hiszed addig, amíg ki nem próbálod. Nekem ez kb olyan volt mint a tenisz. Azt is nagyon szeretem. Vagy a minigolf. Kár, hogy rendes golfozni nem tudok. Talán, ha az életem más irányt vesz és nem hagyom, hogy kihasználják a tudásom, akkor most másképp lenne, és tudtam volna ezeknek az élményeknek teret és időt adni. Ehhez képest most ott tartok mint sok kapuzárási pánikos, hogy későn jön rá a dolgokra és be akarja pótolni. Próbálom én is összeszedni magam. Még idén nyáron tervben van az is, hogy a Cabrioval kimegyünk Szentendrére :) Kiviszem az "ügyvédnőt" egy kicsit az irodából kikapcsolódni :) Aztán ott van még Mogyoród is. Aquaréna park. Oda is ki kellene menni egy kicsit csobbanni. Szóval vannak még tervek, kérdés, hogy mennyire lesz idő megvalósítani. Aztán ott van még egy délmagyarországi körút is. Paks, Szekszárd, Baja, Pécs érintésekkel. De ez már lehet csak augusztus második fele, vagy szeptember. Remélem az időjárás kegyes lesz és meg tudom valósítani a terveimet. Természetesen jövőre még több élményt szeretnék szerezni. Hallgassátok meg a zenét mindenképpen és holnap is megpróbálok jönni. Stay Tuned...
2021. július 18., vasárnap
2021.07.18....
Mélyről indulunk ma is, ezzel a különleges újdonsággal amit ma megosztok veletek. Ez nem más mint az időjárás :) Úgy is aktuális, a mai napok szélsőséges időjárása miatt. Ami meg amerikában van, az meg egyszerűen fantasztikus és a komoly thrillerek világát idézik. 50 fok hőség és felperzselt földek, rettenet tüzek és katasztrófák, izzó vörös égbolt. Nem vagyunk már messze a részleges pusztulástól úgy érzem. Ez a kemény valóság. Nem túl szép jövőkép. És akkor még nem beszéltünk a társadalmi következményeiről. Na de gyorsan el is kergetem most ezeket a gondolatokat. Maga a szám fantasztikus mélységekkel operál, szépen építkezik az érzelemvilága is. Nagyon el tudnám képzelni egy különleges estén... Szeretem nagyon az ilyen különleges zenei szerzeményeket, amikben ennyire mély érzelmek vagy gondolatok vannak. Ezek visznek előre úgy érzem. Aztán, szépen haladnak a többi projektjeim is, hamarosan már remélem az új irodámból írom ezeket a bejegyzéseket. Szeretnék már egy új rendszerbe költözni, ahol mindennek megvan a helye és gondtalanul tudok dolgozni. Hatékonyan, rendesen. Úgy érzem nem vagyok már messze ettől. Hála istennek körvonalazódik lassan az alagút vége ilyen téren. Épp itt az ideje, mert szeretnék már végre más dolgokkal is foglalkozni. Felszabadultabb életet élni. Végre egy kicsit magammal is törődni. Remélhetőleg sikerülni is fog. Minden erőmmel azon vagyok, hogy megvalósítsam azokat a dolgokat amiket a fejembe vettem. Szeretnék nagyon vele is találkozni. Szeretném újra látni, bár ehhez sajnos eléggé kevés az esély :( Ez az ami a legjobban fáj. De bízom benne, hogy sikerülni fog. Nem szeretném feladni. Remélem nem is kell. Mára ennyi, hallgassátok meg ezt a különleges szerzeményt. Stay tuned...
2021. július 17., szombat
2021.07.17....
Hihetetlen mennyire gyorsan robog az idő és hogy hasítunk előre mint valami gyorsvonat. Már lassan július vége van, és belefordulunk az augusztusba. Olyan gyorsan elmennek hónapok, hogy szinte fel sem eszmélek, de amikor meg kéne, hogy menjen télen, akkor meg annyira hosszúnak tűnik minden, mint az állat. Szinte olyan mintha sose akarna nyár lenni. Dübörög a fesztiválszezon, a járvány ellenére, sok rendezvény kerül megtartásra idén. Ma viszont kár, hogy nem vagyok lent, mivel Coronita van a Lipstickben, a legmenőbb nevekkel. Aki most nincs fesztiválon, az biztos, hogy itt van. Sajnálom, hogy nem tudtam ott lenni, de remélem az Augusztus végi B-Sensual bulin ott tudok majd lenni. Régi szép időket hoznak vissza számomra ezek a partyk, a jó kis hajógyári szigetes emlékek a Bed Beach, Studio, Dokk. És persze a rengeteg Justmusic.FM party, TruSounds Dandy-vel. Gregory-S és sokan mások. Ezek az idők talán sose jönnek már vissza, hiszen a Balatonnál is megszűntek már évek óta ezek az ikonikus helyek mint a Flört, A Palace vagy sok más olyan hely ami meghatározta az éjszakai életet évtizedeken át. Szinte teljesen eltűntek a jobbnál jobb helyek a fővárosban is. Nincs más Kasino se és a White Angel vagy Up The Club vizo birodalomról már ne is beszéljünk. Sajnálom ezeket, mert nagyon emlékezetes korszak volt. Na de talán idén is lesz még lehetőség egy kis szórakozásra. Legalábbis remélem, mert eddig más projektekkel voltam elfoglalva, amiből most úgy néz ki, hogy végre fellélegezhetek egy kicsit átmenetileg. Sajnos a forgalmam eléggé visszaesett, de ez borítékolható is volt, ennek megfelelően próbáltam nyomni a munkát az év első felében. Nagyon remélem a nyár végeztével visszatérnek a megrendelések. Mára ennyi... Stay Tuned...
2021. július 15., csütörtök
2021.07.15....
Kezd teljesen körvonalazódni a felújításom, ma már a bútorok nagy része is a helyére került. A hibák ellenére valahogy mégiscsak ki fog nézni. Mai nappal sikerült tesztelnem is a posta új vámkezelési rendszerét. Automatikusan elkészült a vámkezelés és online be is fizethettem kedvezménnyel a megfelelő adót. Július 1-től minden értékre kell adót fizetni, megszűnt ugyanis a teljesen ingyenes értékhatár. Ez mindent tekintetben áremelkedést idéz majd elő, de engem annyira nem érint. Hála istennek a versenyhelyzetnek jót tesz, ugyanis nagyon sokan így már nem fognak mindent rendelni megállás nélkül. Remélem egy kicsit tisztul a piac ezzel a lehetőséggel, még annak ellenére is, hogy nekem szinte csak unión kívüli országból van beszerzésem. Természetesen így kénytelen vagyok megfizetni az adót, de hosszú távon ez meg fogja érni, mert végre a valódi árakat lehet majd elkérni az ügyfelektől. Évek óta nagyon keményen dolgozom a vállalkozásom sikeréért, szeretném kamatoztatni hosszútávon a sikereket. Aztán remélem még el tudok menni kicsit nyaralni a hónapban és augusztusban is. Nem szeretnék már nagyon feszülni, hanem inkább élvezni szeretném a szabadidőt. Bár egyedül ez baromi nehéz, azért remélem azt is, hogy találok valakit akit a szívembe zárhatok, de persze az lenne maga az álom, ha Őt tudhatnám magam mellett. A különlegesen gyönyörű lány. Könnyebb lesz remélem kicsit majd már az életem ezzel, hogy elértem olyan célokat amik felemésztenek rettenetes sok pénzt és energiát. Tényleg jó lenne már az, hogy egy kicsit más dolgokra is koncentrálhassak. Mára ennyi, holnap is jövök. Stay Tuned...
2021. július 13., kedd
2021.07.13....
Eléggé rossz napjaim vannak megint mostanában. Unom már ezt a hullámzó hangulatot nagyon. Itt a nyár, és nekem szinte semmit nem változott az életem. Megint visszahúz az egész minden ami itt körülöttem van. És megint elmegy egy nyár úgy, hogy nem engedhetem el magam. De még rosszabb ennél az, hogy szinte teljesen leírt engem :( Pedig Ő az akibe szerelmes vagyok és akivel el tudnám képzelni komolyan a jövőt. Mert fantasztikusan egyedi és gyönyörű. Mellé eszméletlen érzelmi intelligenciával rendelkezik. Pont ez az amire nekem szükségem van. Semmi más nem számít. Bárcsak ezt meg tudnám neki is mondani őszintén. Továbbra is így állok és jelenleg semmi kilátás arra, hogy javuljon a helyzet valamennyire. Csalódott vagyok több dologban is és nem tudom egyszerűen feldolgozni ezeket. Nem tudom egyszerűen elengedni. Képtelen vagyok rá! Emiatt csapda az egész életem. Mert képtelen vagyok elfogadni dolgokat. Képtelen vagyok túl lépni igazságtalanságokon. És ez az ami felőröl már teljesen. El is felejtettem a gondolatmenetet hirtelen. Kezdem érteni azokat akik azt mondják, hogy sehol nincs ennyire szar élet mint itt. Ha nem kötne ide ennyi minden anyagilag, lehet már Hollandiában vagy Angliában lennék. És lehet, hogy egy teljesen más életet élnék. Egy szabadabb, boldogabb és kiegyensúlyozottabbat mint a mostani. Mert ott az emberi szemlélet is más. Nyitottabbak az emberek. És ez a legfontosabb, hogy ott nem kell attól félned, hogy mikor késelnek meg egy fesztiválon, vagy mikor keveredsz verekedésbe, nem flegmák és zárkózottak az emberek. Mert nem egy gyűlöletkormányzás van. Na de erről a témáról ennyit. Borzalmas lett itt minden. A mások dolog ami nagyon bánt, hogy elszúrtam a fiatalságom. Elment az idő a semmire. És túl későn kapcsoltam. Mire ráébredtem a dolgokra, már késő volt. És ez egy olyan gombóc amit nem lehet lenyelni. Remélem te onnan fentről azért látsz engem és büszke vagy rám, de olyan jó lenne ha itt lennél. Olyan jó lenne, ha segítenél. Ha itt lennél és adnál tanácsot. Hiszen annyira gyorsan elszaladt az idő és félő, hogy velem ugyanez lesz. Mára ennyi... Stay tuned...
2021. július 10., szombat
2021.07.10....
Nincsenek jó napjaim mostanában, tegnap be is lázasodtam kicsit. Úgyhogy most már nem csak a hőség miatt izzadok. Próbálom megemészteni a hibákat amiket a munkások itt hagytak rengeteg pénzért. Egyszerűen nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy ilyen munkát végeznek. De mindenki. Hihetetlen. Nem értem de mindegy. Tényleg ahogy haladunk előre az időben, úgy lesz minden egyre drágább és szarabb. Úgyhogy ez a sok fejlesztés számomra becsapásnak és vakításnak tűnik, mert nincs élő ember aki szakszerű és halad a korral és akivel ki lehetne használni ezeknek az új innovációknak az előnyeit. Komolyan mondom ezek megrekedtek egy 30 évvel ezelőtti szinten, és úgy dolgoznak napjainkban is. 0 fejlődés. Csak 6szoros ár lett minden. Csalódott vagyok összességében. Dehát ez van. Majd becsukom a szemem. Jó lenne már egy kicsit más dolgokkal is foglalkozni. Remélem lesz valami változás, mert az az idei nyár eddig a legrosszabb úgy érzem. Azt hittem ez a 2021 végre jó lesz, de nem úgy tűnik így több mint fél év távlatából. És egyszerűen csak megy az idő és öregszem, de semmi egyéb nem történik. Küzdés az egész. Most másnak is az mondjuk, de lehetne másképp is. Csalódott vagyok, hogy Ő szinte teljesen leírt engem... El sem olvas már... Nagyon fáj, hogy ez lett. Pedig annyira szeretném Őt! Boldoggá szeretném tenni és mégsem hagyja. Ez nagyon fáj nekem. És egyszerűen nem tudom mi van vele és ez is szörnyű. Legalább valami életjelet adna magáról. Szeretnék beszélni vele és szeretném látni. Nem szeretnék semmit se jobban mint ezt... Stay Tuned...
2021. július 6., kedd
2021.07.06....
Rettentő napjaim vannak mostanában. Szinte felrobbanok a dühtől és a csalódástól ami fogad engem itt az építkezés alatt. Pedig azt hittem, hogy annyira jó lesz, ehhez képest meg nagy csalódások érnek. Mindegy ez már marad így. És ami a legbosszantóbb, hogy nem is tudsz rajta már változtatni. És elfogyott minden pénzem egy szarra amivel nem vagyok boldog ahelyett, hogy élményekre költöttem volna. Ahelyett, hogy olyanra költöttem volna, ami boldoggá tesz, nem bosszúságot okoz. Na mindegy ez már ilyen lett. Marad így. Tegnap este eléggé rosszul is lettem. Kezdett felmenni a lázam, ami már idegi alapon van. Erősen meg vagyok viselve már. És nagyon nagyon rossz mindezt egyedül feldolgozni. Nem bírom már, segítségre van szükségem úgy érzem. Hiába küzdök, csak falakba ütközök. Szörnyű már ezzel együtt élni. Nagyon szeretnék már ebből kitörni, nagyon szeretném már, hogy valaki az érzéseivel őszintén támogasson, aki megértő és kedves őszintén. Úgy látom ez minden nappal egyre nehezebb és nehezebb feladat lesz... Mára ennyi... Stay Tuned...
2021. július 4., vasárnap
2021.07.04....
Ma igen mélyen voltam lelkileg és idegileg azért is osztok meg most egy csalódottsággal és dühhel tele lévő újdonságot is, ami egyébként fantasztikus. Sajnos nem úgy alakultak a dolgaim ahogy szerettem volna és jelentős anyagi kár ért emiatt amit egyszerűen nem tudok feldolgozni jelenleg. Eddig csak gyűlt és gyűlt bennem, de most telítődött az egész. Szavakat sem találok már erre tényleg és nem tudom, hogy emberek így, hogy tudnak munkát kiadni vagy bármit. Egyszerűen fel nem fogható. Csalódott vagyok nagyon ebben is. A másik dolog meg az, hogy válaszra sem méltat. Egyszerűen nagyon zavar és rosszul esik, hogy csak így leír egyik pillanatról a másikra. Nem is ez a legnagyobb baj, hanem, hogy mi az oka? Nem tettem semmi rosszat. És ezt is már nem bírom feldolgozni. Egyszerűen fogalmam sincs mi lehet az ok. De már nagyon kivagyok ezektől a sorozatos problémáktól. Csalódott vagyok, hogy miért pont velem történik mindez, mit ártottam, hogy ezt érdemlem? Volt hibám, igen elismerem, de kinek nincs? Mégis örökre jégbe burkolózott, pedig annyira őszinte voltam minden percben, annyira szerettem tiszta szívből. Ez a blog is miatta jött létre, hogy az érzéseim ki tudjam adni. 2007 óta szüntelenül öleli fel a kalandjaimat, korszakaimat, stílusomat, érzéseimet és gondolataim. 14éve, hogy várok arra a pillanatra, hogy hátha újra megtörténik a csoda. És hihetetlen, hogy ennyi idő alatt sem felejtettem el, a szívem sem felejtette el. Egyszerűen nem is tudtam volna. Mindig újra újra előjön. Pedig most aztán abszolút távolinak érzem, még szóra sem méltat. Nagyon fáj belül egyébként. De tanácstalan vagyok és ehhez jönnek még hozzá a mindennapok gondjai. Egyre nehezebb a súly. Hiszen semmi mást nem akarok, csak egy felszabadult életet. Egy boldog pillanatot és egy őszinte érzést. Semmi mást... Stay Tuned...
2021. július 3., szombat
2021.07.03....
Egy kicsit apokaliptikus, majd fantasztikus nagyívű érzelmeket felvonultató különlegességgel kezdem ezt a mai bejegyzést, ami kicsit a hullámzó lelki világomra is jellemző. Hallgassátok meg ti is ezt a fantasztikus újdonságot és merüljetek el a világában, ami tükröt és jövőképet is mutat számunkra, még akkor is, ha az nem feltétlenül pozitív. A csodálatos az, hogy vannak még ilyen emberek, akik ezt létre tudják hozni zenében. Mert ahogy a falevelek összerezzennek itt az ablakomnál, úgy hullámoznak a dallamok is, és úgy sodor magával az érzelemvilág is. Fantasztikus egyébként most ez a nyári simogató időjárás is hozzá, egyszóval, most amikor ezt írom, éppen minden körülmény adott és tökéletes a teljes összképhez. De mi is az, amin éppen gondolkodom közben? Talán az, hogy megpróbáltam újra írni neki megint. Több mint 1 hónappal a legutolsó üzenetem óta, de semmi reakciót nem kaptam. Kezdek kimerülni sajnos, pedig annyira szeretném Őt. Talán senki nem szeretné ennyire őszintén és intenzíven mint én, és mégsem kapok esélyt a sorstól. Pedig annyira őszinte voltam vele, kiadtam mindent amit belűl gondolok és érzek, de úgy néz ki, hogy az is elveszett, amit eddig pozitív irányba tettem, és könyvelhettem el, hogy legalább olvas, vagy valami kommunikáció van. Talán most érzem a legtávolabb, és ez nagyon nagyon rossz a szívemnek. Hiszen annyira különleges és annyira gyönyörű. Nehéz elfogadni, feldolgozni, hogy ilyen távol kerültem újra... Úgy érzem, megint velem van valami baj, nem akarom, hogy a múlt rossz eseményei újra ismételjék önmagukat, és emiatt legyek elkönyvelve, megbélyegezve és emiatt legyek hátrányban. De úgy tűnik minden erőfeszítésem hiába jelenleg, vagy legalábbis nem lehet tudni, hogy valójában mi van a háttérben. Csak abban reménykedem, hogy egyszer kiderül, hogy valójában mi is van. Mert amikor utoljára beszélgettünk, nem tűnt úgy, hogy ez fog következni. Kezdem egyre jobban azt érezni, hogy senkit nem érdekel már egy különleges belső, vagy a valódi érzések, a törődés, a becsület. Ezek a szavak kezdenek elveszni az időben. Számomra ez eléggé szörnyűnek hat. Pedig a legcsodálatosabb lányt szeretem és annyira jó lenne, ha elhinné, hogy Ő valóban az és nem csak azt gondolná, hogy csak én látom annak. Stay Tuned...
2021. július 1., csütörtök
2021.07.01....
Újabb hónapba léptünk a mai nappal. Az idő csak rohan, de érdemben mi nem haladunk semerre. Egyre jobban érzem mostanában azt, hogy meg van minden rekedve. Vagy megint nálam van a baj, vagy egyszerűen ilyen időszak van. Ezt még tetézi az is, hogy újabb és újabb nehézségekbe ütközök, és megint az lesz a vége, hogy bukok. Egyszerűen szinte már feldolgozhatatlan a helyzet sok esetben. Nehéz ezekkel a gondolatokkal megbirkózni nap mint nap. Amikor egyet előre lépek, akkor kettőt hátra. Dehát remélem egyszer vége lesz. Talán lehetek felszabadult egyszer majd. Tudom sok negatív dologról írtam itt az utóbbi években, de sajnos ebbe az irányba változott az élet. Ma is többször szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy semminek nincs már becsülete. Hogy a francba építsek így ki emberi kapcsolatokat? Mindig ezt a kérdést teszem fel magamnak. És nem tudom megválaszolni. Hiszen borzalmas képmutató világban élünk, ahol mindenki többnek akar látszani mint ami. Így aztán nem is csodálkozom, ezen a sok borzalmon amit a tvben is látni, ha az ember megnéz egy híradót. Mert annyira kilátástalan a helyzet, annyira elviselhetetlen sok esetben, hogy már nem lehet feldolgozni. Na de ezt nem is akarom folytatni. Így a bejegyzés végére egy igazán komoly érzelmekkel rendelkező minimixet osztok meg.
2021. június 29., kedd
2021.06.29....
Lassan július és belecsapunk a nyár közepébe. Szeretnék még élményeket. Szeretnék kimenni Mogyoródra is az Aquarénába. Szeretnék még sok mindent át élni. Tegnap nem tudtam sajnos írni, este már korán elaludtam, de aztán az éjszaka közepén meg felébredek. Meg vagyok viselve idegileg ez már azt jelenti. Szükségem lenne egy kis mentális kikapcsolódásra. Az a baj, hogy nagyon sokat rágódok belül. Szorongok tudat alatt és ez nagyon de nagyon rossz. Ez a tegnapi Bucky féle megosztás nagyon jó volt. Fantasztikus érzelemvilágú a szám. Gyönyörű! Bárcsak ne zárult le volna egy korszak... ez jut eszembe többek között erről a számról. Hiszen mostanában visszagondolok és annyira jó korszakaim voltak. És olyan jó emberek voltak körülöttem. Nem tudom, hogy mikor és hol változott meg, vagy mitől és mikor. De nagyon szeretném újra át élni. Nem tudom, hogy lesz-e még lehetőségem. Mindenesetre mindennap várom a megváltást. Kicsit most eltereli a figyelmemet a foci mostanában. Amióta EB van, azóta focilázban élek. Szeretem ezeket a nagy tornákat. A foci tényleg összehoz. Mára ez most ilyen rövid volt, de azért jövök majd vissza holnap is. Stay Tuned...
2021. június 27., vasárnap
2021.06.27....
Egy fantasztikus újdonsággal indítom ezt a mai bejegyzést. Egy igazi vallomás is lehetne akár ez a szám, tele érzésekkel. Ma nagyon sokat gondolkodtam. Nincs túl fényes jövőképem sajnos ha a jelenlegi helyzetemet nézzük. Még akkor is ezt kell mondanom, ha sokkal jobb helyzetben vagyok mint sokan mások. Mert ez nem minden, bár fontos tényező, de úgy vagyok vele, hogy inkább legyen semmink de legyünk együtt boldogok, mint, hogy egyedül. A magány nagyon kemény ellenség. Főleg úgy, hogy van akit szeretsz tisztán, őszintén. És mégis egyedül töltöd a mindennapokat. Ez a legrosszabb. És a tudat, hogy nem tudsz rajta változtatni. Az még rosszabb. De, hogy jutottam el ide? Magam sem tudom, de tényleg. Talán ez a kifordult, mocskos világ tett ide. Mert nem tudtam azonosulni vele, nem vettem fel a ritmusát, nem lettem gátlástalan. Sokszor gondolok arra, hogy vajon merre tartanék és hol lennék már, ha olyan lennék mint amit ez a világ megkövetel? Nem tudnék tükörbe nézni. De mi értelme akkor a jó életnek, ha nincs becsülete? Ezek mind mind hatalmas kérdések és dilemmák az ember gondolataiban. És erre jön még rá a rohanó idő csapdája. Mert már 35 lettem és az utóbbi 5-6 évben semmi nem változott. Úgy érzem, hogy ugyanott ülök és ugyanúgy küzdök, pedig a tavalyi és az idei évem is kiemelkedően indult több szempontból is. Mégsem tudom azt mondani, hogy elégedett vagyok. Bezárva érzem magam emiatt és csak nézem az ablakon keresztül, hogy megy el mellettem az idő. Hogy váltakoznak az éjjelek, nappalok és arra gondolok, hogy miért nem én vagyok most mellette? Miért szeretem ennyire? És miért nem lett közös jövőnk eddig? Bárcsak mellettem lenne és átölelne. Bárcsak fogná a kezem és segítene lelkileg. Bárcsak én is segíthetném őt a nehézségekben. Bárcsak hagyná, hogy közel kerüljek hozzá. Vágyak amikre a legjobban vágyom. És amire mindennap gondolok. Remélem mindennap, hátha megtörik a jég. Nem hagy az élet bizonyítani úgy érzem. Szép gondolatok ezek megint itt a hétvégén... Sajnálom, hogy megint kicsit negatív hangulatú bejegyzés született, de remélem tetszeni fog nektek ez az újdonság. Hallgassátok meg mindenképp. Stay Tuned...
2021. június 26., szombat
2021.06.26.... Nyári Forróság, Nyaralás...
21 napja nem írtam új bejegyzést. Elnézést is kérek az olvasóimtól. Egyszerűen nem volt ihletem írni és eléggé sok minden tennivaló volt még itt a múlt hét folyamán. Ezen a héten meg ebben a 40 fokos melegben muszáj volt a vízpartra költöznöm. Bár amikor nem a vízben voltam, akkor elviselhetetlen volt és eléggé szenvedtem. De összességében eléggé jóra sikerült ez a hét. Volt itt minden. Hétfőn és kedden vízre szálltunk és kihajóztunk a Balaton közepére. Most kapott el a vitorlázás igazi varázsa amúgy csak igazán. Ez egy életforma. Hát most már nálam is a hajózás és a repülés a két abszolút favorit dolog. Nem sikerült most felszállni a hőlégballonnal, de talán idén majd még sikerülni fog. Mert már volt nekem minden, ejtőernyő, szélcsatorna, most akkor a vízen is megmutattam magam, szóval pár dolgot ki tudok pipálni így. Aztán megkóstoltuk a város legjobb fagyiját a bagaméri fagyizóban. Akik instán látták a story-t azok meg is találhatták a helyet könnyen. Fantasztikus ízek és minőség. Szinte teljesen megelevenednek a fagyiban az ízek. Aztán volt itt még rengeteg strandolás, és a klasszikusok: lángos, gyros. Tihanyi levendula és levendula fagyi is. Egyszóval ez most jól sikerült. Igaz nem vagyok még kész a lakásommal, de most már hetek kérdése csak és akkor már belecsaphatok a dolgokba. Egyébként feltűnően kevesen voltak most hétköznapokon, pedig az ember azt gondolná, hogy nyaral mindenki, ehhez képest kevesen voltak, vagy máshová mennek. Bár ma mikor jöttem haza, összefüggő több tíz km-es dugó volt lefelé a pályán. Nem tudom, ez mennyire és hogy éri meg, hogy hétvégére lemenni. Nekem ez most biztos nem érné meg. Aztán robogunk tovább, mert a SunCity és a Helka is fantasztikus eseményekkel robbantott amíg lent voltam, és még jönnek is újabb szuper bulik is. Aztán a hét második felében még cabriozni is tudtam. Már ettől sem vagyok messze, hamarosan nekem is lesz sajátom amiben loboghat a hajam :) Többen mondták, hogy engem az isten is cabrio-ba teremtett, én is így gondoltam. Állítólag nagyon jól állt, úgyhogy most már biztos, hogy veszek egyet. Jó lesz az a nyár folyamán. :) Jövőre aztán nyárra meg remélem igazán megérkeznek az élmények is. Persze fantasztikus lenne ezt átélni végre olyasvalakivel akit szeretek és nagyon közel áll a szívemhez, de úgy néz ki, ez egyenlőre még várat magára. Április vége óta semmi életjel tőle. Egyszerűen nem is tudom hova tenni, de bárcsak könnyebb lenne, vagy újra együtt lehetnénk. Én 100%-ban megpróbálnám boldoggá tenni és nőként kezelni, de nem kapok lehetőséget erre egyáltalán, ezt tapasztalom. Pedig mennyire jó lett volna most itt együtt. Hiszen annyira és őszintén szeretem Őt. De ezt rajtam kívül úgy látszik más nem tudja, nem látja, vagy nem akar tudomást venni róla. Így nekem nagyon nehéz, mert próbáltam többször is túllépni rajta, elfelejteni, de egyszerűen mindig megrekedtem egy olyan kapcsolatban, egy olyan személlyel, ahol nem volt tovább, nem tudott többet a dolog és így újra oda jutottam, hogy így ennek semmi értelme. Nekem Ő kell és nem más. De valahogy minden nap próbálom elfogadni, próbálom feldolgozni, de nem megy. Mert hiányzik. Annyira különlegesen gyönyörű, hogy nem tudom semmihez hasonlítani. És ez a legrosszabb, hogy tudom, hogy mennyire gyönyörű. Nem tudok a szívemnek parancsolni, így marad a remény minden egyes napra. Hátha egyszer megtörik a jég. Örülök, hogy újra írhattam és hogy továbbra is olvastok. Stay Tuned...
2021. június 5., szombat
2021.06.05....
Végre egy igazi nyári hétvége. Meleg és napsütés. Igazi strandidő, de amíg nem kapom meg az igazolásom, addig sajnos ezzel várnom kell, pedig már mentem volna aquaparkba. De még be kell szereznem egy fürdőgatyát is. Körbe is néztem a 2021-es Oakley, Billabong, Quiksilver kollekcióiban, és találtam egy jót, bár konstatálnom kellett, hogy 15-20e alatt nem lehet találni semmit sem. Ez azért elég kemény. Mindegy meg kell venni, mert nem tudok különben strandra menni. Közben félbe is hagytam ezt a bejegyzést és pár órával később folytatom. Hallgatom a zenét és közben rá gondolok. Most fog teljesen más irányt venni a bejegyzés. Mert úgy érzem, hogy én ilyen vágyat még nem éreztem. Hiszen annyira szeretném boldoggá tenni, annyira szeretném érezni minden apró érintését. Hiszen annyira különleges. Hiszen annyira egyedi. Szeretnék forróságot hozni a szívébe és a testébe. Mert ennyi idő után végre újra közel szeretném érezni. Végig csókolni a nyakát és megfogni a derekát. Érezni minden csodát amit ő tartogat, és megfejteni minden titkot amit rejteget. Mert nem is lehetne különlegesebb és csodálatosabb annál a különlegességnél ami benne lakozik. Részese szeretnék lenni a csodának. Tudom, hogy nagyon messze vagyok most tőle, de hiszek a reményben. Hiszem, hogy egyszer talán megtörténik... Stay Tuned...
2021. június 4., péntek
2021.06.04....
Régi sebeket tép fel ez a szám amit ma találtam. A Secret azokra az időkre emlékeztet, amikor még voltak titkaim és amikor ezeket különös odafigyeléssel őriztem. Amikor még szerelmes voltam, vagy amikor összejött az a csók vagy ölelés amire olyan hosszú ideje vártam. Amikor még együtt néztük a csillagokat, amikor még egymás kezét fogva sétáltunk a Dunaparton. Nagyon szép ez a szám. Számomra legalábbis. Akinek ennyi érzés van a lelkében, annak biztos sokat fog előhozni a régi emlékek közül ez a szám, ha meghallgatja. Én már csak emlékezek ezekre a pillanatokra. Már csak az emlékeimben élnek ezek egy messzi messzi világban, ami már réges-régen elmúlt. Amikor még a világ teljesen más volt. Amikor még nem voltak lájkok és nem a hülyeségben éltünk. Amikor még voltak valódi dolgok és kapcsolatok. Minden talán akkor kezdett elromlani amikor megfertőzött minket ez az online világ. Ki tökömet érdekli ez?? Kit érdekelnek a lájkok vagy a követők? Én inkább valódi életet élek. Csak ezért vagyok egyedül. Nem vette el az eszem, a gondolataim és az életemet az online tér, sőt egyáltalán nem érdekel. Inkább sétálnék veled újra a Dunaparton, a szigeten, vagy bárhol, de csak kettesben. Mert számomra te mindennél többet jelentesz. Nekem nem furcsa ezeket leírni, kiejteni, kimondani, elmondani. Bárcsak a szemedbe mondhatnám, hogy mit érzek. Az lenne a legboldogabb pillanatom. Enélkül céltalan lett az életem. Belefáradtam a falakba. Most is csak hallgatom és nézek ki a csodás környezetbe. A fákra és a napsugárra. Ami még ilyenkor is idevilágít. A nyugalomra amitől libabőrös leszek. És nem várok semmit jobban, mint téged! Stay Tuned...
2021. június 3., csütörtök
2021.06.03....
Átlagos napjaim vannak, pedig annyira szeretnék valami változást. A munkálatok meghatározzák minden napomat. És egyenlőre csak csúszik a befejezés is. Minden nap nyugtalanul hajtom le a fejem este és változó, hogy, hogy kelek fel. Céltalan lett sok minden számomra. Így már nem tudok mást tenni, csak leszarni mindent és nem tudomást venni a problémákról. A folyamatos falakba ütközés és elutasítás már annyira megviselt, hogy ilyen lettem. Pedig tudnék nagyon is más lenni. Csak kéne valaki aki célt ad őszintén. Akihez kötődhetnék. De erre ismét megint nincs lehetőség. Annyira távolinak érzem magam tőle. Rettentő távol. Baromi szomorú is vagyok emiatt. Nehéz ezekkel a gátlásokkal együtt élni. Ezekkel a fékekkel és azon töprengeni, hogy hol rontottam el. Mikor lettem ilyen? Hova tűnt az a magabiztos srác aki voltam. Egyszerűen megevett az élet és kiköpött úgy érzem. Rossz döntések sorozata, és így tovább. Bárcsak én is vele lehetnék, bárcsak én lennék akire felnéz minden reggel. bárcsak mellettem ébredne és engem ölelne. Bárcsak adna célt és adhatnék neki én is célt, önbizalmat és boldogságot. Bárcsak ne kínozna tovább... Nehéz kitörni a lelki válságokból úgy érzem. És ahogy haladunk előre és életünk egyre nehezebb lesz, úgy lesz egyre nehezebb legyőzni a szorongásainkat. Mára ennyi a gondolatokból... Stay Tuned...
2021. június 1., kedd
2021.06.01....
Mai nappal papíron beköszöntött a nyár, bár rohadtul nem lehet ezt érezni az időjáráson. Már csak abban reménykedem, hogy amilyen későn jön, olyan későn is fog menni és csodálatos ősz lesz. Ha már másban nem reménykedhetünk. Nem túl rózsás a helyzetem az év hátralévő részére nézve. Semmilyen szempontból sem. Remélem a félelmein alaptalanok és nem fognak beigazolódni. Úgy érzem valamilyen szörnyű időszak történik velem bizonyos szempontból. Mert sokan úgy láthatják, hogy az életem csodás és nekem mennyire jó, de közben belül meg "vérzem" lelkileg. És teljesen össze vagyok zavarodva. Rettentően zavar, hogy ennyire elutasító velem a sors és ennyire le írt engem. Csak nem tudom miért. Évek óta ellenszélben küzdöm üzleti életben, magánéletben. Tavaly és idén látszott egy kicsit egyenes út, de aztán most április vége óta nagy szakadék és zuhanás. Persze az ember kezdetben próbálja elkerülni az egészet és nem tudomást venni róla, de aztán ahogy múlik az idő és semmi pozitív változás, úgy kezd elmélyülni a szorongás benne. Ott bent tudat alatt. És ez a legrosszabb. A lány akit mindennél jobban szeretek, kezdtem azt hinni, hogy talán egy kicsit közelebb kerülhetek hozzá, most úgy érzem, ilyen távol még nem voltam sosem tőle. Én próbálnám elfelejteni, sokan mondják, hogy lépjek túl, de én nem tudok, nem akarok. Nem találtam nála jobbat, szebbet, okosabbat, pedig megpróbáltam 4 másik nővel is, de csak arra jöttem rá, hogy ez tévút és nem vezet sehová. Ez meg így értelmetlen. Csak az időmet vesztegettem el évekig úgy, hogy csak azért, hogy legyen valakim. Ne legyek egyedül. De sehogy sem volt jó. Aztán elintézett a sors évekre. Tragédiákat öntött a nyakamba és jó időre a mélyre taszított. Rohadt nehéz volt felállni, részben megpróbáltam, talán mondhatom, hogy részben sikerült is, de azóta minden egyre nehezebb. Kilátástalan! Látszólag hiába van minden rendben, valójában semmi sincs rendben. Komoly, nehéz és mély gondolatok ezek, miközben az emberek nagy rész csak azzal foglalkozik, hogy végre mehetek tömni a fejem valami puccos helyre, vagy mutogathatom a seggem valami tengerparton, vagy kocsmázhatok éjszaka. Irigylem az olyanokat akiknek csak eddig ér az agyuk mert sokkal könnyebb lenne, ha nekem is ennyire futná csak. És nem látnám a fától az erdőt. 15 évet mennék vissza legszívesebben az időben ha tehetném. Akkor volt jó az élet és felhőtlen... Stay Tuned...
2021. május 30., vasárnap
2021.05.30....
Tegnap eléggé magasra tettem a mércét, úgy érzem azzal a fantasztikus mély érzelemvilágú Blut Own számmal. Ma nem is fogom tudni ezt überelni, így a mai bejegyzésben nem lesz zenei megosztás. Ha visszatekintek az elmúlt 3 évemre a zenei lejátszási listámra, akkor azt látom és érezhetem, hogy egy igen intenzív érzelemvilágú időszak volt. Hihetetlen, hogy már 3 év eltelt, 3 alkalommal küldtem születésnapi videóüzenetet, és 3 éve intenzíven ugyanazt érzem. És, hogy a 3 év alatt sem csökkent az intenzitása, csak nőtt inkább. Kicsit úgy érzem, hogy nem is szán mást számomra a sors. Vagy a szenvedésre, epekedésre és álmokra száműzött, ahelyett, hogy utat mutatna, vagy annyira magamra haragítottam, hogy nem tehetett mást. Bár az utóbbira úgy érzem nem adtam okot, nem emlékszem, hogy mit tehettem ezért, így nem értem, szóval ki tudja miért ezt a végkimenetelt adja számomra. Bár még nincs vége messze sem az évnek, sőt még a felénél sem tartunk, remélem lesznek itt még pozitív meglepetések. Szeretnék újra a jó útra visszatérni. Szeretnék újra boldog lenni ennyi megpróbáltatás és küzdelem után. Szeretnék végre egy olyan kapcsolatot, amivel mint társ tudok azonosulni lelkileg is. Ez a mai világban szerintem a legritkább és legnehezebb feladat. Szeretem a kihívásokat, szeretem az olyan dolgokat amik sokszor a szinte lehetetlen kategóriába tartoznak. Szeretem feszegetni a határokat. Remélem a sok megpróbáltatás most már célba vezet. Úgy gondolom, hogy azért sikerült valamit elérnem, de még messze nem tökéletes a helyzet, csak annyira rohan az idő. És egy seggel csak egy lovat lehet megülni. Sokszor érzem azt, hogy elszaladt mellettem az idő akkor, amikor mindenki más élvezte, én meg csak próbálkoztam, majd kihagytam nagyon sok tapasztalatot. Nehéz ezzel a tudattal felnőttként. Főleg, hogy látod, hogy a világ mennyit változik és a társadalom mindig egy hamis példaképet nyom az arcodba, hamis elvárásokkal. Mert az nem a valódi világ. Nehéz ezzel a tudattal és szemlélettel hasonló személyt találni magad mellé úgy gondolom. Mert egyre jobban érzem azt, hogy agymosottak az emberek. Ezalatt a szörnyű idő alatt amióta a járvány van, teljesen lelassult az életünk. Közben az idő nem kímélt minket, rengeteg értékes idő ment kárba ebben az időszakban. Rengeteget változtunk mentálisan is. Kezdhetjük újraépíteni azt, ami tönkrement. Kérdés, hogy kinek mennyire fog sikerülni. Bízom abban, hogy talán tudok előrefelé menni az úton és talán nem kell meghátrálnom, és talán majd elérem a célt is, a fényt az alagút végén... Stay Tuned...
