2021.04.30....

 A hónap utolsó napján is lesz bejegyzés, pedig ma igazán szar napom volt. Eléggé feszült, át kellett az egész várost szántanom az ügyeim miatt. Hihetetlen, hogy 100kmeket kocsizok naponta a városban. Rengeteg. Csak ez a lakás legyen már kész. De tényleg. Egyenlőre csak falakba ütközök és ez már nagyon frusztráló, hogy itt is mint minden másban, ez van. Ezektől szeretnék már szabadulni. Ezektől a gondoktól, úgyhogy remélem idén már vége lesz. Rettenetesen hiányzik már nekem a nyugalom és a boldogság. Minden nap szinte elmondom, de talán most van az a pont, hogy már nem bírom! Le akarom rakni ezt a sok terhet amit csak cipelek. Könnyebb életet szeretnék. Szeretnék végre haladni valamerre. De sajnos rohadtul nem úgy fest, hogy valamerre is haladnék. És így nagyon nehéz. Akit szeretek, nem ölelhetem. Egyszer közel, egyszer nagyon távol érzem magamhoz. Felőröl ez a helyzet is. Egyre nehezebb. Pedig annyira de annyira szeretném Őt! Egyszerűen fogalmam sincs, hogy fogja az élet elrendezni ezt. És fogalmam sincs meddig kell még kitartanom. Legalább már ezen az oltás dolgon lennék túl. Hogy könnyebb legyen végre az életünk. Kicsit lehessen kikapcsolódni. A régi életemet szeretném. Holnaphoz pontosan egy hétre lesz a szülinapom. A legszebb ajándék Ő lenne!

MrSuicideSheep · Mapps - Ataraxia (feat. Josh Rubin)

2021.04.29....

 

Mnemosyne · Mnemosyne - Looking Forward

"Csak Rá gondolok..." Egy nagyon különleges zenével kezdem a mai bejegyzést. Igen különleges hangulatba kerültem amikor is elővettem a 2009-es archivumomat. Ebben az évben volt az, hogy összegyűltek a legmeghatározóbb emlékek amik velem kapcsolatosak. 2003-2009 között minden évben elég intenzív évem volt. Talán ez volt az az igazi kamaszkor. De a legjobb éveim is talán. 2009-ben kezdtem újra járogatni Kecskemétre bulizni, az akkor nagyon komoly országos hírű Passion The Club-ba. Rezidenseken kívül nemzetközi sztárfellépők is rendszeresen jelen voltak a hazai elittel együtt. Fiatalságom egyik legmeghatározóbb korszaka volt. Szerelmek, csalódások, emlékek és rengeteg élmény. Ebben az időszakban ismertem meg életem szerelmét is, aki miatt ez az oldal megszületett, és akiről nap mint nap ma is írok ebben a blogban. A lány aki teljesen elvarázsolt, és ha majd Ő is engedi, akkor megosztom azt a képet amivel az egész elkezdődött és ami eldöntötte, hogy nekem Ő kell. Sajnos aztán elvesztettük egymást, de bízom benne, hogy újra egymásié leszünk hamarosan... És ehhez nem is passzolna jobb zene, mint a Looking Forward. Ez egy tőlem nem annyira megszokott stílus, de nagyon passzol ehhez a történethez. Azért is választottam be a lejátszási listámba, és az oldalra is. Nemsokára hétvége, de mégis vegyes érzelmekkel indulok neki ennek. Pedig nagyon nagyon szeretnék már boldog lenni, de ezt már a tegnap megírtam. Nagyon lassan jön már ez a tavasz, de én már nagyon várom. A vízpartot, a kedvenc helyeimet és Őt! Szeretnék vele nagyon találkozni. Így bármit megteszek azért, hogy ez sikerüljön. Stay Tuned...

2021.04.28....

 Tegnap egy nagyon mély érzésű számot osztottam meg veletek, elég komolyra vettük a hangvételt. Április utolsó napjaiban vagyunk, nemsokára szülinapom van újra... A legszebb és legnagyobb ajándék számomra Ő lenne. Minden másról lemondanék, ha közte és más között kellene választani. Most délután sokat gondolkodtam, emlékeztem, és annyira megvisel már az, hogy 13 éve nem kapok egy megértő szót. Egy elismerőt, vagy annyit, hogy melletted vagyok és rám számíthatsz. Úgy küzdök nap mint nap, hogy magam kell megoldjam egyedül minden problémámat. Csak a veszekedés van, semmi más. Elegem van. Nagyon sokáig tűröm, de most már nem bírom. Úgyhogy nekem a legnagyobb ajándék Ő lenne. Mert úgy érzem, hogy Ő lenne nekem az aki tudna rajtam segíteni. Aki lelki támaszom tudna lenni, és akivel közösen előre tudnánk lépni egymást segítve. Nagyon nagy meglepetés lenne, ha most szülinapomkor kapnék egy ilyen üzenetet vagy bármit. Mert veled szeretnék lenni... Nehéz nagyon a helyzet. Egyre nehezebb úgy érzem. Egyre több a teher és egyre nehezebben viselem. Nem is várom ezt a szülinapot, mint ahogy a többit sem vártam az elmúlt években. Nem okoz örömet, nem okoz boldogságot. És ez nagyon szomorú. Nem is tudom, hogy voltam-e rosszabb állapotban amióta ez a blog létezik. Mindenesetre minden nap reménykedem, hogy jobb lesz. Reménykedem, hogy egyszer újra az enyém lesz. És reménykedem, hogy megszűnik ez a szörnyű állapot.

2021.04.27....

 Megint pár napja nem írtam, el voltam nagyon havazva, egyszerűen nem tudtam írni. Mindig van mostanában mit csinálni, sose lehet egy kicsit csak úgy ülni és gondolkodni. De már talán látom magam előtt a fényt az alagút végén. Jó lenne már, ha vége lenne ennek a feszített tempónak. Remélem már nem sok lesz hátra. Szeretnék nagyon már nyugodtabban élni és végre kicsit magammal is foglalkozni. Most, hogy már a "karrier" megvan. Szeretném élvezni az életet. Remélem lesz hamarosan erre lehetőség. Sokat gondolok ám ezekre. Mostanában valami különleges energiával töltött fel az is, hogy tudtam vele kicsit beszélni. Annyira jó érzés volt és annyira szép gondolatok fogalmazódtak meg bennem. Annyira jó programot találtam ki. Olyan jó lenne kettesben elmenni Pécsre és sétálni kézen fogva a gyönyörű kulturális központban. A Zsolnay negyedben, a téren. Ez annyira jó lenne. Csinálni fotókat különleges mondanivalókkal. Kiemelve azt a gyönyörű szépséget. Hiszen annyira különleges. Ez is az egyike volt annak ami annyira megfogott. Annyira maradandó lett ez is, az a fantasztikus érzelmi intelligencia, az a szellemi intelligencia. Ezek lenyűgöznek engem. Egyszerűen lenyűgöznek. Nem is szeretnék ennél többet, mert nincs is ennél tovább vagy több. Eltelt közben egy hétvége is, semleges napokkal. Kitakarítottam az autót, és tegnap végre megkaptam azt a nagyon egyedi fehér Oakley Holbrook szemüveget amire annyira vágytam. Tele vagyok különleges egyedi modellekkel, mint minden másban is. Lételemem a különlegesség. Egyszerűen imádom mindenben. Sok helyzetben ez hátrány is, de bevállalom az ezzel járó nehézségeket. Ezért lehet az, hogy régóta vagyok például egyedül. Mert nem érem be egy középszerű kapcsolattal. Semmi értelme annak. Csak időpazarlás. És annyira sajnálom, hogy mások nem így gondolják. Egy különleges Ambient számot is meg fogok osztani a bejegyzés végén, ami sokak számára kicsit szomorú lehet, de nagyon sok benne az érzelem és nagyon szép is. Ez nem más mint Blut Own - Night Train c. száma. Egy különleges éjszakai vonatozás, amikor elmúlik valami, amikor eltávolodunk valamitől, valakitől, de szívünkben örökké ott él. Mikor látjuk magunk mellett elhaladni az időt, teret, a tájat, és csak dolgozzuk fel egymás után az emlékeket közben. Számomra ezek különleges érzelemvilágú zenék, még akkor is, ha valaki erre csak annyit tud mondani, hogy depis zene. Ez egyáltalán nem erről szól. Ez a gondolkodás zenéje, az érzelmeké, a lágyságé. Egészen elképesztő tud lenni, ha az ember erre nyitott és meghallja azt az információt, amit a zene súg a fülébe. Ilyenkor mindig az is eszembe jut, hogy bárcsak foghatnám a kezedet, bárcsak megölelhetnélek. És bárcsak itt lennél mellettem... Stay Tuned...

Blut Own · Night Train

2021.04.23....

 

Blut Own · Euphoria [More on Bandcamp]

Péntek este van és én itt ülök a zenével a blog felett és írom az új érzéseim, gondolataim. Egyenlőre még be vagyunk zárva, de úgy látszik már nem sokáig. Tegnap nagy meglepetésben volt részem. Írt nekem egy nagyon kedves üzenetet, beszélgettünk és annyira imádnivalóan kedves volt. Nagyon jól esett. Ilyenkor talán azt is gondolhatom, hogy megérte minden türelem és figyelmesség. Mert mindennél fontosabb Ő nekem. Csak boldoggá szeretném tenni. Missziómnak érzem, hogy újra visszahozzam számára azt a gyönyörű mosolyt. Ami valójában Ő volt. És ilyen komoly témákhoz, komoly zene is társul ma. Ez nem más mint Blut Own - Euphoria. Mert euforikus a hangulatom ha róla van szó... Stay Tuned...

2021.04.22....

 Basszus most látom csak, hogy megint eltelt majdnem egy hét amióta nem írtam. Úgy mennek a napok, hogy észre sem veszem annyi a teendő... Főleg most, hogy ennyi a munkám, meg közben a lakással is kell foglalkoznom. Nem volt ma rossz napom. Szerencsére tudtam intézni dolgokat. Tudtam foglalkozni saját magammal is. Kéne változtatni az életemen és saját magamra is időt szánni, de sokszor nehéz ezzel foglalkozni. Olyan kevésnek tűnik az időnk ami van. Remélem őszre, amikor egy újabb szintet elérek az életemben, már megnyugszom majd. Szeretnék megnyugodni és kicsit lazábban élni már. Jó lenne, ha rendeződne szép lassan minden körülöttem. Jó úton haladok, szerencsére... Azt hiszem, hogy akkor lennék a legboldogabb, ha Őt is magam mellett tudhatnám. Akkor lenne igazán kerek az életem. Már csak a boldogság hiányzik. De ez a legnagyobb dolog, mert nélküle tulajdonképpen semmi nincs... Stay Tuned...

2021.04.18....

 Összegezve ezt a hétvégét, úgy érzem, hogy megállt az élet megint. Ilyen semleges hétvégém már rég nem volt. Ma délután el is mentem egy kicsit szétnézni a városban is és nem nagyon voltak az utakon sem. Hihetetlen befelé fordító ez az egész időjárás, helyzet és minden ami itt velünk történik. Nem tudom, hogy hol lesz a vége ennek. Próbálok mindig túllendülni a dolgokon, a pillanatnyi helyzeten, de azt veszem észre, hogy már nincs mivel. Nincs mivel elterelnem a figyelmet. És ez a legrosszabb amikor más semmi nem érdekel. Egyre keményebb a helyzet kezdem úgy érezni. Tényleg inkább jobb a munkába menekülni. Kezdem megérteni a munkamániás japánokat. Azért dolgoznak annyit, mert addig se gondolkodnak azon, hogy milyen szar az élet. Mert a pillanatnyi sikerek előre visznek. Igaz, hogy csak ideig, de ezeket ismételve haladnak valamerre előre. Nincs idejük befelé fordulni. Mindig ez a kérdés, hogyan tudjuk jobbá tenni? De mit? Ezt az életnek nevezett maszlagot? Ezt az életet amiben már teljesen összeomlasztjuk magunkat összeesküvés elméletekkel? Hát nem is tudom mit mondjak erre... Mit feleljek. Lehet inkább 20 évvel mennék vissza az időben és élvezném az akkori boldog és felhőtlen életet. Amikor még volt. Annak az egynek örülök, hogy én még legalább tudhattam és átélhettem azt amikor még jó volt minden. Tudom, hogy milyen az amikor még jó volt. Amikor még felhőtlen volt minden. Annyira azt érzem, hogy csak megy mellettünk az idő. Csak múlik de érdemben semmi nem történik. Semmi olyan amitől előrébb lépnénk. És meg fogok öregedni és majd akkor mit fogok mesélni, hogy milyen volt a fiatalságom? Elment mellettem az idő értelmetlenül? Vagy mi lesz? Nem tudom és nem is akarok belegondolni. 10 éves emlékekből élek. Ez a szomorú! Na mára ennyi elég lesz... Stay Tuned...

2021.04.17....

 

chaøs · without you

Eléggé befelé fordulóan indult ez a mai nap. Rohadtul bosszantó az is, hogy már majdnem május van és még mindig 10 fok sincs és fagyoskodni kell. Rohadtul unalmas már, nem elég, hogy be vagyunk zárva, még rohadt hideg is van. Plusz még arra is rá jöttem, hogy nem is tudok mit csinálni ha nem dolgozok, tehát azért temetkezem ennyire a munkámba, hogy addig se gondolkodjak és nem őrüljek meg az igazságtalan dolgok miatt. Egyszerűen eljutottam arra a pontra, hogy sajnos ismeretlen lett számomra a kikapcsolódás. A szabadidő és nem is vágyom rá így egyedül. Ebbe elég erősen be lehet csavarodni. Érzem is már magamon ezt. Szörnyű csak annyit mondhatok. És rohadtul rosszul esik, hogy ennek ellenére, akármennyire is szeretnék jó lenni, még belém is rúgnak azok akiket mindennél fontosabbnak gondolok. Egyszerűen most van az a pont, hogy teljesen magamra maradtam, de minden téren. Baromira rossz érzés. És nem tudom mennyire tudok majd ebből egyáltalán még felállni majd. Nem akarok úgy járni mint több ismerősöm is. Egyszerűen ez már az utolsó kiáltás. Nem tudom mi jöhet még ezután, hova van még tovább ebből a helyzetből. De segítségre van szükségem ahhoz, hogy tovább tudjak lépni úgy érzem. És akitől a legjobban várnám, onnan nem jön. Csak a bizonytalanság az amiben élek, csak a megválaszolatlan kérdések. Egyre jobban feldolgozhatatlannak tűnik. És nem tudom meddig lesz ez így. Meddig tudok helytállni, kitartani. Nem tudom minek kellene történnie, de ez már elviselhetetlen számomra. A mai bejegyzéshez egy angol producer Chaos számát osztottam meg veletek. Nagyon jó kis elektronikus Wave stílus. Legalább a zene az örök. Stay Tuned...

2021.04.16....

 A tegnapi után most egy hasonló bejegyzés. Még a tegnapi hatása alatt vagyok ma is. Fantasztikus mély érzésű az a szám amit megosztottam. Akárcsak Te! És Én!! Szükségem van rád mint ember, mint nő, mint lelki társ. Nagyon hiányzol innen mellőlem. Nagyon hiányzik, hogy nem tudlak átölelni. Meghalok már enélkül. Egyszerűen függője lettem a különleges dolgoknak. Függője lettem a különleges szépségednek. A stílusodnak. Annak a démoni világnak ami te vagy. Egy komplett misztikum a lelked. Egy rabul ejtő világ. Szavakba leírhatatlan! Egyszerűen fantasztikus. Mindig amikor egyedül vagyok úgy, hogy gondolkodni is tudok, eszembe jutsz és azon ábrándozom, hogy merre lehetsz, mit csinálhatsz? Miért nem vagy itt velem? Mostanában erősödött fel igazán bennem ez az érzés. Amikor újra rájöttem, hogy igazából te kellesz és te kellettél mindig is. :) Mert nem érdekelt soha semmi, csak a különlegességed és a közös érzelmi intelligencia! És boldoggá szeretnélek tenni. Csak adj egy jelet, adj egy lehetőséget. Adj egy esélyt arra, hogy ezt személyesen is elmondjam neked. Bárcsak olvasnád a szívem hangjait, betűit. Sokat írtam rólad ebben a blogban. Sokat beszélgettünk is ezen az oldalon. Rengeteg közös emlék van és hatalmas magasságokban is voltunk. Mert erre csak mi ketten vagyunk képesek. Engedd, hogy megszülessen újra a csoda!

2021.04.15.... Far From Here...

 

Tim Schaufert · Far From Here

Egy különleges érzelemvilággal indítom a mai estét. Talán már nem is emlékezve a régi életre. A régi múltra, a régi vágyakra. Milyen volt az élet 10 évvel ezelőtt. Mikor egy nagyon viharos világból tekintünk vissza arra az időkre, mikor még sütött a nap. Mikor még virágzott a természet. Nem véletlenül lett a "Far From Here" a mai bejegyzés címe és gondolatmenete. Nem is tudom, hogy mi az ami még ennél is jobban el tudná homályosítani az emberi értékrendeket, kapcsolatokat, boldogság emlékeit. Régóta nem vagyok boldog lelkileg. Évek teltek el azóta amióta éreztem ilyet, vagy ehhez hasonlót. És ami a legrosszabb, hogy senki nem hallja a segélykiáltásom! Pedig az én boldogságom tudom merre van... Bárcsak itt lennél mellettem. Bárcsak közös erővel próbálnánk túlélni ezt a borzalmat ami körülöttünk van. Nem gondoltam volna, hogy ez a blog ilyen sötét időket is meg fog élni. Ilyen sok éven keresztül, ide fogunk jutni. Mert igazából mit sem ér minden, ha nem vagyunk boldogok. Mert én nem szeretnék semmi mást, csak egy kis örömöt és boldogságot. Csak azt szeretném érezni, hogy valaki törődik velem, hogy valakit én is szerethetek. Hogy valaki gondoskodóan fekszik le mellém, hogy valakit önzetlenül ölelhetek át, megköszönve neki a sok lelki támogatást, azt, hogy mellettem van. És, hogy szépségével és mosolyával feldobja minden napom. Nem vágyom másra, csak a napsugárra! A fényre ami bearanyozza a szívem. Ami egyszer közel volt, de most nagyon távolinak tűnik. A szempár, amiben a csillogást láthatom. Azt az arcot akit boldoggá tehetek azzal, ha megfogom... És ha megcsókolom. Mert nincs más érték már a világon, csak az őszinte érzések. És lehet, hogy eddig nagyon távol voltam, de most már közel szeretnék lenni. Most már itt vagyok és közel szeretnék kerülni ahhoz ami annyira távol volt oly hosszú időn keresztül...

2021.04.14....

Sloati · Hationi

Pontosan egy hete nem írtam új bejegyzést, csak közben történtek dolgok. Egyrészt rettenetesen el voltam havazva, másrészt nem is éreztem eléggé jól magam az elmúlt pár napban fizikailag. Ez most nem a szokásos lelki dolog volt. Most is eléggé fáradt vagyok, így csak a zene tart életben. Egy igen különleges vérbeli Ambient világot hozok el nektek ma estére ezzel a különleges zenével. A tengerpartok hullámzó nyugalma, a napsütés és a fehér homok varázsa ami most meghatározza ennek a zenének a hangulatát. A nyári szellő ami simogat. Csodálatos kép tárul elénk az emlékeinkből és azt kérdezzük ilyenkor magunktól, hogy vajon mikor élhetjük át újra? Mert nagyon ki vagyunk éhezve a bezártság után erre. Fel szeretnék töltődni. Közben természetesen arra a személyre is gondolok, akivel ezt át tudnám élni. A lány akit szeretek! Akiről úgy érzem, hogy minden boldogságom forrása lehetne, ha minden úgy alakulna, ahogy szeretném. Akit mindennél jobban szeretnék és boldoggá tennék, ha hagyná, hogy egy kicsit közel kerüljek hozzá újra. Mert nincs szükségem másra, csak rá! Fantasztikus ez a zene amúgy. Sloati most is kitett magáért és megmutatta, hogy ilyet is tud ha kell. Hallgassátok meg ti is, és merüljetek el a tengerpart nyugalmában. Stay tuned...

2021.04.07....

 Semleges napra ébredtem ma is. Semmi nem volt kilátásban mára, mégis aztán elúsztam a munkával eléggé keményen. Megjött a laptop akku gépem. Ez egy nagyon okos szerkezet és nagyon sokszor jó segítségemre lesz. Egész délután ezzel foglalatoskodtam. Volt itt egy láda akksi amit így meg tudtam mérni. Úgyhogy ez most jól jött. Minden nap amikor reggel indul a nap, várom hátha fog írni, hátha majd holnap vagy egyszer írni fog. Nagy meglepetés lesz, ha ad majd egy jelet. Nem is vágyom ennél többre. Mára ennyi... Stay Tuned...

2021.04.06....

 

skaski · arvæda sky

Újra visszaestem a mókuskerékbe. Nagy váltás hirtelen a nyugodt Húsvét után. Nem igazán vártam ezt az biztos. Túl sok ügyintézés szakadt hirtelen rám. De próbálom legyőzni a mindennapok problémáit. El is kezdtem természetes Magnéziumot szedni. Muszáj volt már, mert eluralkodott rajtam néha a "pánik" vagyis a stressz! Nehéz egyedül kezelni a dolgokat sok esetben. Nagyon kimerítő is. Szeretnék végre feltöltődni. Szeretnék végre kikapcsolni huzamosabb időre. Szeretném ha valaki őszintén hozzám bújna. Nincs is annál jobb érzés mikor érzed az önzetlenséget és látod a csillogást a szemeiben. Pontosan emlékszem mikor volt ez, de annyira sok idő telt el azóta, hogy újra szükségem lenne rá. Sok ezzel kapcsolatos dolog kerül nap mint nap elém, mégse történik semmi előrelépés. Mégsem adsz egy jelet, hogy én is értsem. Nagyon rossz ez így nekem... Mert nagyon, de nagyon hiányzol!

2021.04.05....

 

Húsvét hétfő és az ünnep utolsó napja! Ezzel a Szabó Lőrinc verssel írok most neked, aminek címe: Kibékülés! Mert nem tudok mást elképzelni, csak téged! Mert mindig az őszinteség és az egyenes beszéd a legtisztább. Minek rejtegetném az érzéseim, amikor ki is mondhatom? Nap mint nap szembesülök azzal a ténnyel, hogy hiába is próbálkozom mással, vagy máshogy, sosem lesz olyan mint veled. Sosem fogok tudni úgy azonosulni vele. Sosem fogom még egyszer ugyanazt érezni. Mindig arra az emlékekre emlékezem. Ami velünk történt. Ami kettőnk között volt. És bárcsak újra megengednéd, hogy átélhessük közösen újra! Mert nem kívánok mást, csak ezt! Nincs másra szükségem, csak rád. Remélem egyszer, ha nem is tudjuk elfelejteni a múlt hibáit, legalább megadod a lehetőséget, hogy elhalványítsuk! Együtt! Közösen! <3

2021.04.04.... Easter Holiday...

 Tudom, pár napja már nem írtam új bejegyzést, de most itt a Húsvét, és újra van időm bejegyzést írni. És ebben a bejegyzésben a Húsvét mellett írni fogok annak a lánynak is, akinek a gondolatától már összeszorul a gyomrom, pedig még csak rá gondoltam. A lány akiről azt gondolom, hogy nagyon rég elrabolta a szívem. Na de akkor kezdjünk neki. Az elmúlt napban nagyon elfoglalt voltam, rengeteg munkával, ezért nem tudtam írni, foglalkozni magammal és az érzéseimmel. A Karácsony után, ezt az ünnepet várom az évben a legjobban. Az igazi tavasz kezdete, a megújulás kezdete, idén egy hosszú hétvégére sikeredett szerencsére, amikor is tudok végre kicsit pihenni, kint a természetben is lenni és jókat enni. Ezt most próbálom ki is használni, ugyanis ezt a hosszú hétvégét most a Balatonnál töltöm. Itt töltődök fel testileg és lelkileg is a nagy rohamra ami jövő héten fog rám várni. És ezennel szeretnék Kellemes Húsvéti Ünnepeket is kívánni minden olvasómnak.

Természetesen az összes jókívánságom küldöm neki is. Igaz mostanában nem tudtunk beszélni, de talán olvas és ezzel a bejegyzéssel küldhetem neki azt, hogy gondolok rá, eszemben van szinte minden nap. A különleges szépségű rózsaszál, a gyönyörű mosolyú angyal, vagy a "csokoládé" tekintet, mind mind elrabolta a szívem oly rég... És persze most már tudom, hogy nem volt könnyű, tudom, hogy én is hibáztam, tudom, hogy nem volt melletted senki amikor igazán kellett volna, de évek óta azon vagyok, hogy ez ne történjen meg többet, hogy ne legyél egyedül, és, hogy megtaláld a boldogságot. Mert én úgy érzem, annak ellenére is, hogy nehéz múltad volt, hogy mégis te vagy az én boldogságom, és talán előtted állhat egy sokkal jobb jövő. Egy olyan, ahol őszinte érzések és gondolatok vannak, ahol a szemedbe tudok nézni és őszintén elmondani, hogy mennyire gyönyörű és különleges vagy. Ahol meg tudom fogni a kezed, és tudlak erősíteni. Ahol minden fontos pillanatodban támaszod tudok lenni. Mert arra vágyom, hogy tartozzak végre egy olyan valakihez, aki okos, intelligens, mély érzésű és eszméletlen gyönyörű :$ Akinek minden tekintete egy újabb kihívás és egy újabb titok. Akinek az ajkai egy titokzatos világ egy soha nem érzett érzéssel. Akinek az érintése, egy elbűvölő álom a sivár valóságban. Mert történhet sok minden a jövőben, de egy olyan személyt szeretnék a szívemben, akire tudok számítani és aki rám is számíthat. Mert egyszerűen nagyon szeretlek....