Nehezen kezdem el írni ezt a bejegyzést. Többször visszatöröltem már a mondatokat. Le vagyok blokkolva ma valahogy így estére. Túl nagy az üresség most úgy gondolom. Nem is tudom már megfogalmazni. Nagyon rossz érzés és nem tudok beletörődni, hogy így kell lennie. Hogy miért történik minden így velem? Mi történt valójában? Ma is ültem a kocsiban és miközben a dugóban araszolgattam, gondolkodtam. Vajon hol lehet a baj? Vajon mi lehet az oka? Miért van az, hogy egyedül őrlődök? És miért ennyire nehéz? Nem tudtam a hibákból már korrigálni úgy gondolom. De szeretnék tanulni belőlük és nem szeretném újra elkövetni őket. De nem tudok rajta túl lépni. Nem tudom elengedni. Összezavar. Teljesen! Tudom, hogy ti is tudjátok mi ez... Mi ez az érzés és mi van amikor ezt érzi valaki... Már csak ez hiányzik az életemből... A közös megnyugvás és kiteljesedés. Amikor a különlegességek összefonódnak... Amikor eggyé olvadnak. És csak így fejlődnek tovább. Együtt! Mert kell, hogy legyen kiút! Biztosan van megoldás! Stay Tuned...
Ma ismét egy különleges Skeler szerzeményt hozok el nektek. A Tel Aviv pont azt írja le amit belül érzek! Bizonytalanság!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése