2021.01.02....

 Nem nagyon változott ez az érzelmi töltet és lelki állapot tegnap óta. Nem is nagyon tudom, hogy fogok így visszarázódni a hétköznapokba. De annyira jó, hogy van most ez a hétvége. Nagyon jó, hogy ki tudok "józanodni" talán ebből az állapotból. Elég keményen indult a ma este is. Borozgatok és közben zene, Rá gondolok és kavarognak bennem a gondolatok. Szeretnék nagyon segíteni. Nagyon nagyon. Ki szeretném hozni ebből az állapotból. Lelkileg önbizalmat adni és támogatást. Mert azok akik senkire nem számíthattak, nagyon nehéz. Én senkivel nem tudok beszélni erről. Nincs aki engem meghallgasson, ezért is indult el ez a blog is, hogy ne örüljek bele a gondolataimba. Aztán ahogy telt-múlt az idő, sok más téma is idekerült erre az oldalra. Hosszú korszakot ölel fel. Nagyon sok emlékkel, pillanattal. Remélem ez az oldal is örökké fog élni és lesz mit vissza olvasni évek múlva is. Lesz idő emlékezni, lesz idő képzeletben újra megélni. De bárcsak itt lenne mellettem, újra a közelemben. Kezdek beletörődni, hogy a jó soha senkinek nem kell! Azt mindenki hanyagolja, mindig az kell ami rossz és becstelen. Én túl jó vagyok biztos és ez nem kell senkinek. Így küzdök egyedül. Ameddig bírom, ameddig el nem bukok. Talán egyszer, majd talán egyszer, nekem is lesz egy lelki támaszom. Egy valaki aki majd engem akar így támogatni ahogy én másokat. Aki majd engem szeret így, ahogy én tudnék. Csak tudnám meddig kell bírnom, meddig kell magamban tartani a lelket?? Remélem ebben az évben tudok közelebb kerülni a célhoz. Nagyon jó lenne, jó lenne fogni a kezét, ölelni és érezni a közelségét!... Stay Tuned...