2020. március 15., vasárnap

2020.03.15.... A Nemzeti Ünnep...




Egy fantasztikus elektronikus számmal jövök a mai bejegyzésemben. Kicsit apokaliptikus hangulat, várjuk nagyon már a nyarat és végre a jó időt. Talán a mai nap nevezhető már az előfutárának. Szentendrén voltam a Duna parton kiszellőztetni a fejem. Szép idő volt, de hideg. Ennek ellenére több fagyizó embert is láttam. Voltak azért annak ellenére, hogy azt gondoltam kihaltabb lesz a környék. De nagyon jó volt. Fejhallgató és a napszemcsi velem és persze a jó zenék. Nem is kellett más. Sokat gondolkodtam séta közben. Kicsit a végére már fáztam is. Büszkeséggel töltött el, hogy összegezve eddig az évben nagyon jól alakultak a dolgaim. Úgy örülök, hogy sínen érzem magam. A tegnap előtti bejegyzésem is megosztottam Vele... Ő nekem nagyon fontos... Igen leírom mert úgyis láthattátok, hogy mennyi bejegyzés foglalkozik vele... Igen ki mondom mert nincs mit titkolni ezen. Minden ember életében van egy valaki aki nagyon fontos neki... Én ebben nem hittem és azt gondoltam én nekem úgy sem lesz, erre egyszer csak a semmiből besétált a gondolataimba, aztán egészen belülre... Aztán az idő alatt csak eljutottam magamban idáig ahol most tartok. Sok más próbálkozás, rossz út keresés. De nekem tulajdonképpen nem lett más utam. Nem lehetett. :) Akik régóta követték a blogot azok ismerhették ezeket az utakat. Rossz úton jártam. A sors elhitette velem, pedig az hamis volt. De erről már írtam korábban. Máshogy gondolkodik az ember mikor már nem 18 éves. Vannak vágyak, vannak fantáziák és vannak érzések. El kell dönteni, hogy melyiknek engedsz. El kell dönteni, hogy hamis érzelmekkel a vágyaid éled meg és a fantáziádat, vagy inkább a valódi érzéseket keresed egy valódi személlyel, aki mellesleg lehet, hogy a fantáziád is megmozgatja 😉 Mert mindenkinek belül van egy ideálja akit elképzel. De ez az ideál nem létezik a valóságban. Nincs olyan ember. Akkor lesz majd baj, ha képesek leszünk mesterségesen létrehozni valami olyat ami erre megy rá. De az elképzelt ideál nem létezik. Minél közelebb van valaki ehhez az elképzeléshez, annál több érzelmet táplálunk iránta. Annál jobban szeretnénk Őt. És itt jön a képbe a választás: A Matrixban is Morpheus megkérdezte, hogy a kéket vagy a pirosat szeretnéd be venni. Vége a játéknak és éled tovább az életed, vagy jössz és meglátod a valóságot! Na hát igen. Persze minden embernek vannak vágyai is. De nekem úgy érzem fontosabb egy olyan valaki aki őszinte érzelmeket kínál. Ezen sokat gondolkoztam. Ott belül nem lehet parancsolni. Ahol van szeretet, düh, harag, hajtás és megbocsájtás. Aztán restart és kezded elölről. Legalábbis megpróbálod...
Na de nézzük akkor a mai napot képekben:







Nincsenek megjegyzések: