Sziasztok!
Újabb bejegyzés innen az otthoni karanténból és mint mindenki már, én is nehezen viselem. Sajnos az visel meg teljesen, hogy semmit nem tudok intézni mert nincs autóm és rengeteg olyan helyre kellene mennem amit csak autóval lehet elérni. Teljesen tétlenségben maradtam és még egyéb tényezők is sújtanak. Nagyon rossz érzés, hogy azért áll a vállalkozásom mert nincs áru. Nem is a helyzet miatt, nem is a vásárlóerő hiánya miatt, hanem azért mert nem tudom kiszolgálni őket. Hát ez elképesztő tud lenni és negatív reklám eléggé. Most úgy pár napja emiatt is, lelkileg sem vagyok a helyzet magaslatán. "Nagyon nagyon hiányzol nekem..." "Nagyon szeretném látni a mosolyod..." ezek a gondolatok jelennek meg sokszor újra meg újra előttem. Talán az lenne a legnagyobb meglepetés most, ha valamit kommunikálna felém és egyszer csak egy üzenet várna rám... Tudom, hogy az embernek kell, hogy legyen büszkesége meg minden, de ez most nem erről szól hanem a boldogságról és annak kereséséről. Ez részemről most más, nem egy kaland vagy játék. Szeretnék teljes boldog életet. És ezt szeretném megadni a páromnak is. Közös erővel szeretnék egy boldog jövőt. Hát szép dolgok ezek, kérdés, hogy mi fog ebből megvalósulni... Egyenlőre marad a bezártság, a gondolkodás, az emlékezés és a reménykedés. Stay Tuned...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése