Sziasztok!
Újabb nap a karanténban. Bár azért én járok ki mert muszáj dolgoznom meg vásárolnom. De azért messze nem olyan az élet mint korábban. Nagyon hiányoznak a különböző éttermek és a megszokott különleges ízek amikhez hozzászoktam. Hiányzik a Burger King is. Azért egy jó hamburger vagy pizza jó lenne. Hát ez most nem lesz ahogy más sem. Cukrászdába sem tudok menni és nagyon sok olyan helyet nem tudok látogatni amit korábban szoktam. Azt hittem könnyebb lesz, de nem. Pedig még nagyon az elején vagyunk. A strandszezon az ami igazából hiányozni fog. Balaton, a lángos, a sörözés a parton és a sok nyári kaland. Idén nagyon úgy néz ki elmarad. Moziba sem lehet menni. Mind mind olyan dolog amit most nélkülözni kell. És sajnos a Szegedi Ifjúsági Napok vagy a Tavaszi Fesztivál is elmarad. Kevesen tudják, de azért szeretem a kortárs művészetet. Mindent szeretek ami érték. Amiben van valami. A zenét is azért szeretem, azért nem tudok létezni nélküle mert egy modern művészet. Ami közöl valamit, érzéseket közvetít, hordoz. Nincs is annál jobb amikor az embernek lehet saját szerzeménye. Meg tudom érteni a zenei producereket és akik komolyan ezzel foglalkoznak. Média is érdekel engem nagyon. Már többször említettem, hogy mennyi jó ötletem lenne és milyen tartalmakat tudnék gyártani. Részben már most is más területre sodort az élet mint ahol kezdtem a pályafutásom. Most végre a valódi végzettségemnek megfelelő munkát végzem. Elismert lettem végre. Büszke vagyok rá és arra is, hogy lett nevem a szakmában végre. Bár szerényen kezelem ezt is mint minden mást is. Nem vagyok nagyképű és nem vágok fel mindennel ami velem kapcsolatos. Inkább jobb csendben learatni a babérokat. Sokkal jobb. Nem tudom, hogy hány szakmát kell majd még kitanulnom, hogy az élet dolgaiban érvényesülni tudjak és ne verjenek át, és lehet eljön az az idő is, hogy magunkat kell majd gyógyítani. Szóval sok a kérdés igazából belül az emberben. Sokan azt hiszik őrült vagyok, hogy ilyeneken gondolkodok. Nem! Ez nem őrültség, hanem realitás és tisztán látás. Már sokat foglalkoztam a kérdéssel itt is a blogban, hogy vajon az, hogy vannak gondolataim és nem vagyok egy szemellenzős mint a nagy átlag az jó-e vagy sem? Hát szerintem amennyi hátránya van most a jelenben, annyi előnye lesz a jövőben. De az alap mondás mindig igaz: "Többet ésszel mint erővel!" Kár, hogy ezt mások nem látják. Nehéz ilyen beállítottsággal megtalálni a másik feled. Lehet egész életedben keresed a másik feled. Én sokszor gondolkodom azon, hogy már túl késő, de talán még nem! Talán van még remény és megbocsájt! Egyszer talán igen... Pont 1 hónap maradt a szülinapomig.... Újabb egy év telt el és igaz sikeres lettem végre, de mégsem érzem úgy, hogy sok minden változott volna. Talán annyi, hogy végre szabad vagyok! Ennél nincs jobb egyébként. Amikor saját magad gazdálkodsz az időddel. Mert az idő a legnagyobb kincs az egészség mellett. Minden más csak egy illúzió! Nehéz ezt beismerni, belátni mikor az embert elragadja a vágy és a hév. De valójában mindig ez van mögötte. Egyszer egyenesbe jön majd az életem. Bízom benne, hogy így lesz. Remélem rá találok a másik felemre. Mert már megtaláltam, csak rá nem találtam újra! Legyen 2020 a rátalálás. Stay tuned...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése