Sziasztok!
Átlagos nap után írom ezt a bejegyzést. Ma valahogy nem volt az az áttörő lendület mint korábban, mondhatni inkább az elmúlt napokban nullára esett vissza a sebesség. Úgyhogy ez most számomra a legrosszabb időszak. A tehetetlenség az ami engem meg tud őrjíteni. Mikor tudom, hogy tudnék mit csinálni, de rajtam kívül álló okok miatt tehetetlen vagyok... Ez a legrosszabb. Remélem megoldódik minden most már végre. Minden nap örömmel és reménnyel tele írom a blogot. Több mint egy évtizede üzemeltetem az oldalt, és igaz voltak éves kihagyások, de azóta töretlenül írom újra a mostani kor szellemében. Büszke vagyok és nagyon jó emlékekkel tölt el az, hogy az életemre meghatározó események mind itt vannak. A rengeteg interakció és rengeteg emlék, pillanat amiket sose felejtünk. Tudom, hogy sokat írtam róla is, de hát ki másról írnék amikor miatta indult el ez az oldal. Nem is gondoltam még akkor, hogy ilyeneket fog kiváltani belőlem az érzés amiről akkor még nem tudtam, hogy micsoda. Még sose éreztem igazán senki iránt ilyet abban az időben. Az ember inkább az útkereséssel volt akkoriban elfoglalva. És akkor egyik pillanatról az égből jött. Az angyal, aki maga az ördög is tudott lenni. És megszületett ez az oldal mert olyan zavar keletkezett belül, hogy muszáj volt írni és megosztani mit is érzek. Nincs ez másként most sem több mint 10év távlatából. Mert most éppen abban a hónapban vagyunk, abban az időszakban mint akkor. 13év és rengeteg kihagyás, de a cél semmit sem változott, érzések semmit sem változtak. Magasra is tettem a lécet magamnak amikor célokat tűztem ki magam elé. Az elmúlt két napi bejegyzés is igazán személyesre sikeredett. Ha különlegességről van szó, nem ismerek határt. Az érzés ami akkor ezt kiváltotta belőlem és létrehozta ezt az oldalt, nem volt más mint a szerelem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése