2021.02.10....

 Újra itt vagyok. Tegnapi napot is ki kellett hagynom, nem vagyok túl jól mostanában és nagyon sokat idegeskedem, dolgozok. Egyszerűen semmi nem jön most össze. Szörnyű napjaim vannak, nagyon kivagyok. Jó lenne pár kedves szó. Nagyon rossz azt is elfogadni, hogy akire időt szánnék az nem értékeli. Nem vesz észre. És ez a legrosszabb lelki gombóc amit a legnehezebb lenyelni. Tényleg nem vagyok jól mostanában. Ma is egész nap úton voltam, ítélet idő volt, én ennyi esőt nem láttam mostanában. Szörnyű szar volt. Hideg is volt és ilyenkor este vagy délután jó lenne nagyon ha hozzám bújna valaki. Érezném, hogy van mellettem is valaki. Valakit legalább érdeklek. De még ez sincs, csak a jég hideg valóság. A küzdés. És ebből már nagyon kezd elegem lenni. Nem tudok mit kezdeni a helyzettel. Nem tudok kikapcsolni, nem tudok ellazulni mostanában akkora nyomás van rajtam. Végre ma megjött a kis Dell hangfalam is a monitorhoz ami ugyanolyan mint a másik, csak végre ehhez van tartókonzol is. Így fel tudtam végre ezt is rakni és végre van zene füles nélkül is. Szeretem ha munka közben szól valami. Úgyhogy így végre legalább ez megoldódott. Nem találom most megint a fonalat úgy érzem. Nehéz is így mit írni. Kéne már nagyon valami pozitív ami feltölteni. De semmi kilátás. Mára ennyi. Stay Tuned...

2021.02.08....

 Bocsánat, hogy nem tudtam tegnap írni, de tegnap este összeomlottam egy kicsit és nem volt már erőm. Nem is éreztem magam jól testileg sem, nem csak lelkileg. Éjfélkor még a kádban feküdtem és utána is annyira rossz volt, hogy be kellett vennem egy gyógyszert, mert azt éreztem, hogy szétrobban a fejem. Nagy nehezen el aludtam, aztán ma esős hideg napra ébredtem amitől aztán pláne nem lett jobb kedvem. Csak az fáj, hogy senki ilyenkor nincs mellettem. Nem kérdezi meg, hogy mi van velem, vagy hogy vagyok. Egyszerűen magamnak egyedül kell megoldanom mindent. És ez egyre nehezebb. Sokat meséltem már erről itt a blogban. Most ez az időszakom van, ilyen hangulatú az oldal. De nem volt ez mindig így. Voltak erősen felfelé ívelő korszakok is amikbe most erőteljesen vágyok vissza. Megragadtam a múlt fogságában azért, mert a jelenlegi dolgok számomra kifordult és elutasító dolgok lettek. Mert kifordult magából az emberi norma úgy érzem. Ezért ragaszkodom részben az olyanok után, akik még hagyományos szemlélettel élnek. És ez egyre kevesebb. Mert szokták ugye mondani, "hogy amelyik busz nem vesz fel, ne rohanjunk utána". De ha nincs más választásod? Akkor mit tegyél ha nem tudsz nélküle élni mert nem találod meg másban azt a különlegességet mind testileg, lelkileg? Azt a vonzalmat mind testileg és lelkileg. Mit tudsz tenni? Addig nem tudsz lépni amíg nem kapod ezt meg vagy tőle vagy mástól. De úgy látom ilyen történetek egyre jobban már csak a filmekben vannak. Nem szoktam a kádban ülni, mindig tusolok általában, de most, hogy át voltam fagyva, jól esett és közben arra gondoltam, hogy mennyire jól esne ha be bújna mellém a vízbe és át tudnám ölelni. Vannak néha ilyen gondolataim. Ilyen egyszerű dolgok amikre nagyon vágyom, de nem tudnám akárkivel elképzelni. Nehéz erről beszélni mert ezek sokszor nagyon személyes dolgok. És így nem tartozik a nyilvánosságra, de gondolom most már tudjátok miről beszélek. Arról a varázslatról ami megszületik. Arról a kis pillanatról ami átbillent abba az állapotba amit létrehoz. Nagyon csekély idő, de fantasztikus. Úgyhogy én ilyen mély érzésű vagyok. De nem is lehet máshogy értéket őrizni vagy teremteni szerintem. Csak emiatt nekem nagyon nehéz. És sokszor magamat okolom néhány rossz döntés miatt amiről azt érzem, hogy rossz döntés volt. Bárcsak segítene valaki... Stay Tuned...

2021.02.06....

 Ugyanúgy kezdem el írni ezt a bejegyzést, mint mostanában minden este. Bekapcsolom a gépet, felteszem a fejhallgatót, indítom a zenét és közben annyira fáj a hasam, hogy kiráz a hideg. Pedig más bajom nincs. Hála istennek nem vagyok lázas, meg semmi. Ma mondjuk komoly fejfájás is társult hozzá. Úgyhogy nincs ez másképp most sem. Felőröl a helyzet. Úgy érzem megállt az élet. Évek óta nem történik semmi, csak megy az idő, ugyanaz a mókuskerék, de egy helyben állok. Pedig próbálom megváltoztatni, próbálok közeledni arrafelé ahova húz a szívem, de mégsem jutok előrébb a célom felé. És ez most a jelenlegi helyzetben nagyon rosszul érint. Amikor minden nap pillanatképek villannak be előttem. Amikor látom magam előtt a mosolyát. Ahogy rám nézett. Kísért a szépsége és a pillanat maga valahogy minden nap. Lelkileg nagyon megvisel, de megpróbálok úrrá lenni azon ha azt kapom, hogy: NEM! Mert úgy érzem egyáltalán nem enged közel magához. És ez nagyon fáj. Nem tudok leküzdeni egy falat, egy gátat. Nincs esélyem lerombolni úgy érzem. Pedig nagyon akarom. De úgy látszik ez most nem fog sikerülni és fogytán az erőm. Mert már belülről is támadnak és fájdalmat okoznak. Remélem valahogy átlendülök ezen és fogalmam sincs mi történt, hogy ez most ennyire nehéz lett számomra. Mert csak a szeretetre és a kedvességre vágyom. De mindig azt mondom magamnak, hogy tarts ki! Lehet, hogy érnek még meglepetések. De úgy látszik a sorsnak nincs szíve. Az nem kegyelmez, nem érti meg és nem érdekli kinek mennyire fáj. Egy szürke hétvége kezdete volt a mai. Elkezdtem más dolgokkal foglalkozni mint amivel általában telnek a napjaim. Azt gondoltam, hogy akkor majd talán kicsit jobb lesz, de nagyon nehéz volt elkezdeni mert úgy éreztem, hogy egyáltalán nem érdekel ez és úgy nem lehet semmibe belekezdeni, hogy ezt érzed. De aztán alakult valahogy. Csak nehezen kapok már motivációt, mert életem során nagyon sok falba ütköztem és már egyszerűen nincs kedvem mindig újabb és újabbakat leküzdeni. Értelmetlennek érzem mert tudom, hogy nem vár rám semmi és senki mögötte. Egész más lenne a helyzet, ha lenne értelme, ha tudnám, hogy miden akadály után lenne valami amit elérnék. Ha lenne értelme. Ha lenne dicsőség. Így átmenetileg olyan érzés, hogy nem marad más hátra csak a céltalan élet. Csak megy az idő, de rohadtul nem történik semmi változás. Mindig nagy lendülettel indul az évem, de aztán valahogy úgy alakul, hogy elvész a lendület mert rájössz, hogy ez csak egy kamu volt, hogy azt hidd motivált vagy. De valójában nincs tartalom mögötte. Nehéz ilyen lelki problémákkal küzdeni. De megpróbálom nem feladni. Megpróbálom, hogy ne érezzem azt majd, hogy már késő. De jó lenne ha már jönne a nyár, vagy lehetne utazni. Ha meleg lenne és nem csak a szobánk ablakát tárnánk ki, hanem a szívünkét is. :) Nagyon fel kellene már töltődni. Kitartás!! Stay Tuned...

2021.02.05....

 Mély gondolatokat fogalmaztam meg magamban a mai este, annak ellenére, hogy elrontották mára a hangulatom. Kicsit most az átlagnál is érzékenyebben érintenek dolgok. Beleborzongok ebbe a számba amit hallgatok. Nem tudom kikapcsolni az ismétlést annyira jó most. Fantasztikus számomra ez a világ. Nem is hittem el, hogy mikre képes a zene amíg meg nem tapasztaltam saját magam. Mert a zene egy információ az agyunknak tulajdonképpen. És mégis mennyire fantasztikus. És milyen sokan vannak akik át érzik ezt az "információt". Átlagos napnak indult ez a mai amúgy. Egy tipikus szürke hétvége amikor nem gondoltam, hogy fog történni bármi is. Ma is kellett autóznom, intéztem a munkát is persze. De mégis hiba csúszott a számításba és megint egy újabb lehetetlen hibába estem bele. Egyszerűen nem értem, hogy miért megint én és miért megint ez? És most valahogy nincs kedvem ezzel foglalkozni. Nem szeretnék ezzel bíbelődni. De lehet meg kell oldani majd megint valahogy. A lényeg, hogy remélem túl leszek majd ezen. Az utóbbi időben mindennapos lett, hogy fáj a hasam. Nem tudom jól feldolgozni a bizonytalanságot most. Egyszerűen nagyon nehéz és úgy érzem sokszor, hogy felőröl ez az egész. Nagyon hiányzik a valódi érzés amit önzetlenül viszonoznak. Nagyon hiányzik a lelassulás majd a megállás. Valaki aki egy kicsit le lassítana. Az érzéseivel. Na de majd innen folytatjuk hétvégén... Stay Tuned...

2021.02.04.... Letter Of Love...

 

Trastler · Trastler x Undine - Letter Of Love

Szokatlan bejegyzést teszek most közzé és egy még különlegesebb számmal is készültem a mai estére. Bár nem vagyok most jól, de azért írok pár sort, hogy mit is érzek. Szenvedek! Fáj ott belül... A hasam... Gyötör a lelki teher... Bárcsak itt lennél... Mindennap gondolok rád. Gyönyörű ez a szám is ami frissen került bele a lejátszási listámba. Ez nem más mint a Letter Of Love. Mert a legszebb "iromány" mégis csak a szerelemről szólhat. A csodás érzésekről. És ez a szám ezt hozza is. Van benne boldogság, hiány, magány, kis csalódás is, meghitt pillanatok és minden ami kell. Gyönyörű egy szóval. Bárcsak neked írhatnám a dalt, neked játszhatnám... Nyugodtabb lenne a lelkem ha közel érezhetnélek magamhoz. A mai nap a napsütésben sokat gondolkodtam amíg volt fölös időm amíg kocsiztam. Felszabadult érzés volt mint mondtam tegnap és jó volt, annak ellenére, hogy azért volt elintézni valóm és pont a kijárási korlátozás kezdetére értem haza. Este sodródtam az árral, hallgattam a zenét a kocsiban és csak mentem, néztem a fényeket, vártam, hogy haza érjek. Ilyen egy mély érzésű ember aki ebben él. Tele van gondolatokkal, vágyakkal, akarattal. Mint ez a szám ami leírja mennyire hiányzol! Csak remélni tudom, hogy néha azért gondolsz rám. Szeretném örökre fogni a kezed... Ha eddig nem tehettem, most már mindig szeretném... Tarts ki! Jövök holnap is... Stay Tuned...

2021.02.03.... A Névnap...

 

Phelian · Renewal

Először is köszönöm mindenkinek aki ma gondolt rám és akármilyen formában küldött egy üzenetet, vagy bármit. Jól esett azért, hogy vannak emberek akik gondolnak rád. Erre a napra jellemzően egy nagyon mély érzésű Ambient számot osztottam meg. Talán ez jellemezte legjobban a nap szürkeségét, amibe pár pillanat hozott színt azért, de összességében szürke volt. Ahogy szól most is a fejhallgatóban, kavarognak bennem a gondolatok és vannak dolgok amik eléggé rosszul érintenek. Frusztrál a gondolat, hogy minden nap ugyanolyan és nem tudok kitörni belőle. Anyukám ma egy különleges tortával lepett meg, ami nagyon jól esett. Kicsit ünnepélyessé varázsolta a hangulatot. Azért ezek jól eső dolgok. Lelkileg viszont annyira összezavar és felkavar a hiánya, hogy mostanában napi szinten fáj a hasam, és eléggé kellemetlenül. Nem szeretnék megint bajt, de magamat nem tudom megerőszakolni... Egyszerűen túl bonyolult számomra ez az egész. Sose tudok erről beszélni senkinek. Csak itt tudom részben kiírni magamból a belső gondolatokat. De ebben a vad életben senkit nem érdekel ez úgy igazán. Nem támogat senki ebben. Teljesen egyedül maradtam ebben a kérdésben és csak szorongok miatta. Nehéz így előre lépni nagyon. És talán emiatt is rekedtem meg ennyire. Különösen érzékenyen érintenek már engem ezek a hatások. Nehezen vagy sehogy nem tudom feldolgozni őket. Ma egyébként ki sem léptem szinte a lakásból, pedig felüdülés amikor egy kicsit felszabadulok és elmegyek mert éppen intézkedni kell és átkocsizom a várost. A szabadság érzése az olyankor, főleg ha az idő is olyan. Várom már nagyon a nyarat megint. Ez a február, március a legüresebb időszaka az évnek. Amikor a legjobban nem történik semmi. Innen már csak felfelé ívelő tendencia lehet ahogy haladunk előre. Legalábbis ezt várja az ember. Az érzéseimmel meg nehezen bírok, megpróbálom kordában tartani, de nem könnyű. Nem tudok mit tenni ha szeretem, és vele tudnék sok dolgot elképzelni. Csak vele... Azért köszönöm, hogy valakik gondoltak rám... Stay Tuned...

2021.02.02....

 Tegnap elég komoly érzelmi állapotban voltam este, született is ugye két bejegyzés. Minden nap más. Egyszer jobb, egyszer rosszabb, de mindig ugyanaz a cél. Persze most is mint minden nap, a zene szól és a gondolatok jönnek. Az extrém sok munkám mellett, ilyenkor este próbálok meg kikapcsolódni. Csak nagyon nagyon rossz egyedül. Mert nincs kivel ezt megosztani. Napközben mostanában eléggé nagyon leköt a munka. A cégvezetés nem egyszerű a mostani helyzetben, hogy talpon tudjak maradni. A szaktudásommal szerencsére sikereket tudok elkönyvelni ebben az évben is. A sok éves megfeszített tempó végre meghozza a gyümölcsét. Végre ott tartok, hogy sikerült le tenni valamit az asztalra és végre sikerült sok szkeptikust is nemhogy megdönteni, de le is körözni. Mert ez az a szakma ami ma a világot is irányítja és amikor mások fékeznek, te ott tudsz gyorsítani. Ahogy haladunk előre az időben, úgy lesz egyre kevesebb a szakember és a valódi szaktudás. Így meg aztán bőven tudsz piacképes lenni. Sokat elmélkedek azon, hogy vajon megérte-e évekig ülni ott a plázában mint a verebek az ágon. Persze valahol mindenki elindul, de nekem ez 2008-ban szintén egy kényszerpályának indult ahol aztán ott ragadtam és sajnos sok hibát is vétettem. Mert azt az energiát és tudást, időt fordíthattam volna magamra is. Inkább magamra kellett volna. De persze ez már most késő. A lényeg, hogy most felfelé ívelek évek óta. És büszke vagyok, hogy végre meg tudom azt az érzést amit apukám is át érzett mikor én születtem, hogy na most van az a helyzet, hogy meg tudok adni a fiamnak mindent és tisztességgel fel tudom nevelni. Az a baj, hogy a dolgok nem változtak, de a világ és a felfogás igen. És így nagyon nehéz, de ebbe nem akarok belemenni. A kötelességtudat és egy tucatnyi más szó is hiányzik a mai fiatalokból. Idén végre kész lesz a lakásom is, és majd akkor még egy szint arra, hogy megkapjam a visszaigazolást, hogy igen, valamit elértem. Boldog lennék, ha azzal a lánnyal tudnám megosztani akit szeretek.

Holnap jön a névnapom is, a család egy kis köszöntéssel készül amiért előre is köszönetet mondok nekik. Nagyon jól esik. Anyukám egy kisebb tortával is meglep, tudja mi kell nekem :) Persze fogok új bejegyzéssel is jönni. Addig meg Stay Tuned...

2021.02.01.... Part 2... Emotional Night...

 

Sloati · Heart Asks

Úgy érzem még egy bejegyzést kell írnom mára, olyan érzelmi állapotban vagyok, hogy ez most elkél. De Dasha után most egy igazi újdonságot és egy fantasztikus dallamokat felvonultató számot szeretnék nektek bemutatni. Ez nem más mint Sloati - Heart Asks! Meg is vettem hivatalos forrásból tömörítetlen formátumban a Bandcamp-ről, így már a játszási listámba is belekerült. A cím sokat sejtető mert amikor a szív kérdez, muszáj válaszolnunk. Mert nem tudunk mást tenni. Nem tudjuk kikerülni a kérdést. Évek óta vagyok ebben benne. Vannak dolgok amiktől nem szabadulok. Vannak dolgok amikre nagyon vágyok. Összetett és szerteágazó ez. Bárcsak egy kicsit egyszerűbb lenne. Nem tudok már mit kezdeni az ürességgel, a hiányával. Elértem most egy ponthoz ahol nem tudom, hogyan tovább ha Ő nincs... Bárcsak kérhetnélek, hogy mutass utat nekem... Nagyon szívbe markoló látni mások boldogságát és családi életüket. Megoszlanak a gondolatok bennem ezzel kapcsolatosan is. Mennyivel egyszerűbb lenne a dolgom ha nem lennék ilyen, hanem hétköznapi lennék, bár akkor lehet soha nem élnék át ilyen élményeket. De nem is szenvednék ennyit. Nehéz az útkeresés is. Nagyon sok időt elvesz az életedből. Pedig nem szeretnék sokat, csak az összetartozást. Fantasztikus ez a szám ahogy így hallgatom és közben írom ezt a bejegyzést. A gondolatokat amik jönnek felszínre ilyenkor. Bárcsak adnál egy jelet, egy választ, egy jelet ami segítene. Bárcsak itt lennél mellettem és beteljesíthetnénk a különleges világot. Bárcsak megörökíthetném veled a pillanatot amit elképzeltem. Bárcsak lennél a végzetem... :$ Akivel annyira szoros a kapocs amit már semmi nem szedhet szét. Bárcsak érezhetném azt az erőt és összetartást, összetartozást. Bárcsak látnám a csillogó szemeid reggel amikor ránk ragyog a nap... Az élet lehet nem egyszerű, de mi tehetünk róla, hogy elviselhetőbb legyen. Kiegyensúlyozottabb. Belül békésebb, nyugodtabb. Mert foglak, szorítalak, ha egyszer ideadod a kezed...

Remélem titeket is megérint ez a szám, mert én beleborzongok a hullámzástól ahogy vezet...

Hallgassátok meg ti is a soundcloud-on vagy a Bandcamp-en.

2021.02.01....

 

Új hónap kezdete, de változatlan gondolatok és érzések. Most is szól a zene a fülemben, mert mi más lenne ha nem a zene? Skeler - Akita!! "Take Me Home"... egyszerűen fantasztikus az érzelmi környezet és a stílus. Nemrég jöttem rá, hogy mennyire érdekel és megérint a kortárs művészet! Fantasztikus ez a neon light photography. Egyszerűen annyi mindent mond egy egy kép. Dasha albuma egyszerűen leírhatatlan. A pillanatok amiket felvonultat. A hangulat, rá a zene, egyszerűen borzong a lelked amikor át érzed. És vannak ilyen személyek és személyes pillanatok akik, amik ilyenre képesek. Csak szinte elérhetetlenek számomra. Olyan ez mint egy függőség. Csak nagyon különleges. Nehéz erről beszélni olyanoknak akik még nem éltek át hasonlókat. Mert el sem tudják képzelni milyen ez a világ. És bennem is nagyon sok a kérdés! Vele kapcsolatban... És évek óta nem kapok válaszokat de még fél válaszokat sem... Nagyon frusztráló! Teljesen összezavar és már sok esetben az életminőségem veszélyezteti... De akkor is, én akarom! Akarom ezt, Őt! Egy megmagyarázhatatlan kötődés amit egyszerűen nem tudsz elfelejteni, nem tudsz tőle szabadulni, mindig visszatér. Egész kiskoromra vezethető vissza ez a mély érzelmi világ. Sokszor rajzoltam, mutattam meg képekben és ha értenék hozzá eszméletlen videókban írnám le azt amit érzek. Csak ehhez nincs sajnos tehetségem. Irigylem ezeket a művészeket akik például ilyen képeket tudnak alkotni mint ez is ebben a bejegyzésben. El tudják kapni a pillanatot és amikor rá nézel rögtön a szívedbe markol és azt érzed KELL! Ez kell!! Na ezt akarom én is! Bárcsak létre tudnék hozni... Nagyon sokan szerették az egyedi irányzatú zenei világom is mert olyan mixeket hoztam létre amiben teljesen új értelmet kaptak számok és sokaknak ez tetszett. A zene mellett egyedi stílusommal is szeretnék "hódítani" mert úgy érzem a mai világban csak az jelent kiutat, ha hiszünk valamiben, ha tudunk alkotni a minket körülölelő tényezők ellenére is. Ha képesek vagyunk egyediek lenni, ha éltetünk egy irányzatot ami előre visz minket. És igen sokszor ehhez segítség kell, de tartsunk akkor össze és együtt sikerülhet! Mert mindig a különleges emberek hozta létre csodát. Én így gondolom, és lehet, hogy különc vagyok, de én büszke vagyok arra, hogy ilyen vagyok és kitartok valami mellett amiben hiszek. Nem félek felrúgni az élet rendjét azért mert mást akarok, mert nem a sablont akarom! Én a különlegest akarom! És még akkor sem félek, ha ezzel kiszámíthatatlanságba sodrom magamat. Mert sablon lehet bárki, de egyedi nem lehet akárki! 

Csak egyszer jönne már egy jel. Csak egy jel vagy komment vagy bármi! Hogy jól csinálom! Csak egy apró visszaigazolás. Jól esne... És mit nem adnék, ha kaphatnék én is ebből az egyedi világból... De majdnem, hogy lehetetlen ilyen párt találni magad mellé, azért is ragaszkodom ahhoz akiről tudom, hogy ilyen... Mert más szóba sem jöhet. Engem nem vezetnek meg többet... Jövök holnap is! Stay Tuned...

Úgyis nemsokára itt a névnapom, legalább ünnepeljem meg idén kellőképpen lelkileg...

2021.01.31.... Sunday Mood...

 A mai bejegyzéssel egy kicsit a vasárnapi nyugalmasságra mutatva fogok írni. Amikor nem tudsz semmit csinálni csak pihenni bent a szobában és vagy filmezni, vagy zenélni, vagy csak egyszerűen nézni a plafont. Nem történt ez másképp velem sem, amikor kinéztem az ablakon, támadt egy ihlet, hogy az éppen aktuális hangulatom megörökítsem egy kép formájában. Ezt láttam amit a képen ti is láthattok. A síri csönd és a szerencsére napos, de már a nap lenyugvásra sugalló kép. Kék ég, de hideg. Így gyorsan be is csuktam az ablakot. A remény a szabadságra is lehet ez a kép, hogy végre elérhetőnek tűnik az, hogy végre kiszabaduljunk a lakás fogságából. Remélem idén nyáron rengeteg gondolatot és pillanatot tudok megosztani veletek és remélem kicsit meg is változik az életem. Természetesen a délutánom egészét a zene uralta. Ilyenkor amikor nincs dolgom, gyakran uralja a gondolataim, érzéseim zene, különleges stílusok vagy pillanatképek. Ilyen a második kép is. Skeler legújabb számának az arca. Dasha egy különleges stílust képvisel. Ha rá néztek a képre rögtön láthatóak a nem hétköznapi stílusjegyek. A különlegesség. Ez jellemez engem is. Az érzéseim, a gondolataim. És persze a zenéhez is épp passzol az egész. Fantasztikus. És ha jobban utánanéztek, mi is ez a fototechnika amivel a kép készült, rögtön felfedezhető a neon light photography. Ez szintén az én világom, egy teljesen más világ mint a nappali. Sokkal összetettebb és sokkal nagyobb precizitást kíván. De fantasztikus a végeredmény és a szépsége is. Főleg ha az érzelemvilághoz teljesen passzoló a tárgy vagy személy is aki a képen van. A zene egyszerűen tökéletes. A szokásos Skeler minőség. Akik követnek instagramon is, azok már láthatták storyban megosztva. Fantasztikus érzelmi hullámvasút ez. Hűen tükrözi az egész szemléletem, stílusom és azt a vonalat amivel azonosulni tudok. Mert semmi más nem hat már meg csak a különlegesség. Semmi másra nincs már időm, csak erre. Ami közel áll a szívemhez azzal foglalkozni szeretnék. És nem tudom mennyi idő kell még arra, hogy erre más is rá jöjjön...? Mert lehet próbálkozni, elhitetni magunkkal, hogy nekünk mennyire jó vagy rossz, de belül mindig is tudjuk, hogy valójában mi az ami jó lenne nekünk. És akkor jöjjön most a zene: Skeler - Akita (Progressive Mix)

Worldwide Drillers · Skeler - Akita

2021.01.30....

 

Huhh... Ki kell, hogy fújjam magam ami előtt elkezdem írni ezt a bejegyzést! Most lett vége az eddigi idők talán legjobb filmjének. Christopher Nolan egy olyat alkotott ami méltón lett 2020-as év egyik legnagyobb dobása a koronavírus járvány ellenére is. Tenet egy fantasztikus akciófilm. Nem is találok szavakat! Leírhatatlan hatással volt rám, olyan adrenalin fröccsöt kaptam, hogy úgy izzadtam le, hogy közben jég hideg volt a lábam. Nagyon kemény érzés ez. Egyszerűen fantasztikus élmény volt házi moziban is, de milyen lehetett egy nagy moziteremben? Én a tömörítetlen nyers Blu-Ray lemezt kaptam meg, így teljes minőségében láttam 24bit-ben az egészet. Aki teheti nézze meg 7.1-es hanggal. Leírhatatlan az egész. Mi mindenre képes az emberiség. Még mindig a hatása alatt vagyok és kicsit remegő kézzel írom ezt a bejegyzést. Talán ez is azért van mert sokkal intenzívebben élem meg a környezeti ingereket, érzéseket. Mély érzésű vagyok nagyon. És erre most pár éve jöttem rá igazán. És ahogy pörgetem vissza az emlékeket, úgy jönnek elő olyan dolgok amiket akkor észre sem vettem, de most amikor más szemmel nézem, már látom! Leírhatatlan sokszor az a gondolat amit itt bent érzek. És mi lenne, ha itt lenne mellettem? Egy ugyanilyen belső lélekkel megáldott személy. Lehet, hogy én ezt eltúlzom, de lehet, hogy nekem van igazam, hogy egyáltalán észre veszem. És amikor erre gondolok akkor látom csak igazán más szemmel a múltat. És a Tenet is erről szól! Nézd más szemmel a világot! Egyszerűen nekem megvolt már előre az utam, csak a megfelelő időre kellett várnom és ott volt előttem. Minden más csak egy hamis illúzió volt. És nem az én irányom! Most már látom magam előtt!

Aki esetleg csak most csöppen bele ebbe és ezt olvassa, gondolhat bolondnak, de ha régóta követed az eseményeket akkor meg tudod érteni miről beszélek. És milyen gyorsan elment az idő! Egyszerűen hihetetlen érzés az, hogy valaki egész életében keresi és úgy éli le az életét, hogy hamis dolgokban él, nem találja meg az igazi útját, én meg megtaláltam, de nem tudok visszatérni rá, pedig tudom, hogy hol van és merre tart. Azt hiszem most mutatkozott meg igazán, hogy a különleges dolgok mindig is vonzottak. Oda voltam, és oda is vagyok értük! De legjobban azt a pillanatot tenném meg, ha tudnék inverz lenni, hogy vissza menjek és őszintén megmondhassam, hogy: "Szeretlek"!

2021.01.29....

 A tegnapi bejegyzésem után ez most egy kicsit más hangulatú bejegyzés lesz. De meg kell hagyni a tegnapi annyira jól sikerült, hogy ma is még a hatása alatt voltam. De ma valahogy teljesen másképp érzem. Egyszer így, egyszer úgy és nem tudom hova tenni a dolgokat. Ilyenkor annyira szomorú tudok lenni és csalódott. Úgy érzem nem vesznek komolyan és ez nagyon fáj... :( Nem is vagyok jól mostanában emiatt. Egyszerűen nem tudom feldolgozni, hogy miért? Miért kapom ezt? Pedig én a lelkem, szívem kitenném, de mégsem jó... Rossz ezzel a tudattal együtt élni. Most különösen és ez belül már eléggé fáj. Tegnap este is viszonylag már korán lefeküdtem, de annyira fájt a hasam, hogy nem tudtam elaludni. Reggel meg már arra ébredtem, hogy annyira fáj a derekam, hogy nem tudok hogy feküdni. Ma attól eltekintve, hogy feszítettek megint, átlagos esős napom volt. Este még elszaladtam, és most ezt a bejegyzést már az új monitoromról írom. Igaz ez most nem volt létkérdés és tervben sem volt, hogy ennyit elköltök most erre, de mégis szuper ez az új monitor. Hiába a Dell üzleti szériás monitorai a legjobbak. Úgyhogy most nagy képernyőn írom már ezt a bejegyzést. Jó a régi sem volt kicsi, de ez most nagyon ütős lett. Szóval vissza a gondolatmenethez. Nem tudom hova tenni már a sok megválaszolatlan kérdést ami belül itt nyomja a szívem. Egyszerűen nagyon rossz. Nem tehetek róla ha egyszer ilyen vagyok. Arról sem tehetek ha ilyen mély érzésű és lelkizős vagyok. Emiatt bélyegeznek meg talán és emiatt vagyok ilyen szerencsétlen. Hiába vagyok jó, mindig a rossz kell. De majd talán egyszer, majd talán egyszer reménykedhetek abban, hogy megtörik ez az "átok" és majd talán rám talál a boldogság, csak attól félek, hogy akkor már késő lesz... Nagyon gyorsan megy az idő... Egyszerűen felfal az élet, még ha észre sem vesszük nap mint nap, de összességében mikor visszagondolunk rá, látjuk! És ma még ez a szörnyű szar idő is. Fáj a fejem is ráadásul. Már csak ez hiányzott. Annyira esett, hogy szinte semmit nem láttam mikor este elmentem erre Vác felé a 2-es úton. Kemény dolgok ezek. Nem annyira szeretek már sötétben vezetni mint régen. Főleg esőben. Na mindegy. Majd csak jön már a tavasz. Idén ugyanazt kezdem érezni mint tavaly ilyenkor, hogy annyira nehezen jön a jó idő. Olyan távolinak tűnik, mintha sose jönne el. Ilyenkor még rosszabb egyedül. Csak valami kis feltöltődés jól esne. Bár azt sem tudom, hogy mire számíthatok egyáltalán még... Sokszor okolom magam, hogy mennyire elszúrtam. Elbasztam az időt hülyeségekkel! Egy tévúton! Ami teljesen felesleges volt és értelmetlen, mert nem lett belőle semmi, és én sem éreztem annyira jól magam amennyi időt rá szántam. Nem beszélve az anyagiakról. Inkább csináltam volna mást. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy mennyivel jobb volt még az is amikor Kunszentmiklósra jártam le. Felszabadultan, csak úgy sodródtam és még jó bulik is voltak. Jó társaság is volt. Ma már semmi nincs. Se jó bulik, se társaság, se barátok. Semmi! Minden úgy megszűnt mint az állat. Elveszett minden. Megváltozott! De miért? Talán mert hagytam és szartam rá amikor elvakított egy nem valós világ és jövőkép. De ezt már sajnos nem tudom visszacsinálni, pedig jobb lett volna. Na de most mára ennyi, talán holnap jobb lesz... Stay Tuned...

2021.01.28.... Rebirth...

 

Phelian · Rebirth

A mai bejegyzésben az újjászületésről fogok írni, a második esélyről amire én már olyan régóta várok. Mert talán mindenki megérdemelhet egy tiszta lapot, ha a hibáit mélyen megbánta. És ehhez mutatok be egy vadonatúj szerzeményt is. Rengeteg élő hangszerrel egy csodálatos akusztikus atmoszferikus élmény. Ez Phelian és a Rebirth! Azt hiszem ha elmúlik ez a "háború" és már minden csendes akkor jön az újjászületés amikor majd újra elkezdhetjük felépíteni a régi életünket. Elég mély érzésű képsorok villannak be ikonikus filmekből amikor erről a témáról kezdek el írni. Mert mindenkinek van múltja és mindenkinek vannak emlékei. Mindenkinek voltak hibái és mindenki reménykedik egy jobb életben. Akár a természet, aki minden évben a zord hideg tél után újjá éled, hogy az év másik felében elkápráztasson minket. Újjászületik, hogy újra átélhesse a csodát. Szeretnék én is újjászületni és újra át élni a csodát. Mert most nem csak a szívünk, de a testünk és a lelkünk is be van zárva. És minden este amikor magamban vagyok, ezekkel a mély érzésekkel és mély érzésű számokkal próbálom meg újranyitni a világot a lelkemnek. Feltölteni azt ami lemerült. Másoknak jobbá tenni a napjait, mosolyt csalni a pillanatba. Melegséget hozni a szívbe. Mert réges-régen sötét felhők gyülekeztek és záporként zúdult le rám fentről a vihar. De most ennyi idő után úgy érzem talán újjáéledhet a táj és újra kisüthet a nap. Egyszerűen szeretem! Csak ennyi...

Annak ellenére, hogy nem volt ma túl jó hangulatom, boldog érzésekkel és reménnyel írom ezt a bejegyzést és próbálom látni magam előtt a jót és a fényt. Hogy talán lesz esélyem arra, hogy megkapjam azt az esélyt, a kulcsot a boldogsághoz. Azt a kulcsot amit egyszer már a kezembe adtak, de nem tudtam mit kell csinálni vele. Most már eljöhet újra az idő és már tudom, hogy használjam. Mert mindennél jobban szeretném, becsülném, ölelném. Az újrakezdés csodálatos érzés. Minden ami valami újnak a kezdete egy remény! Egy esély, hogy jobb lesz, boldogabb lesz, szebb lesz. És nem számít semmi más, ha van kitartás és szeretet. Ha van kötődés. Ha a bajban is kitartasz mellette. Mert az életnek nem csak napos, de viharos oldala is van! Együtt sikerülhet! Együtt talán sikerülhet visszatérni a napos oldalra! Mert ez nem más mint a Rebirth!

2021.01.27....

 Eszméletlen nehéz hetem van most is. Napközben a várost járom, autózok az ügyeket intézve, délután szerelek mint az állat. Eléggé elfáradtam. Ilyenkor esne nagyon jól ha esténként valaki megölelne az ágyban. Mert nincs is annál jobb feltöltődés, ha érzed, hogy valaki melletted van. Viszonylag jó kedvem volt a mai napon is, lefoglalt a sok tennivaló, nem tudtam másra figyelni. De azért nem múlik el nap, hogy ne gondolnék rá. Mindig eszembe jut, hogy vajon mit csinálhat, merre lehet. Nagyon várom már, hogy egy kicsit kiszabaduljak. Közben meg elszomorít ami a világban megy. Egyre nagyobb botrányok és bizonytalanság veszi körül életünket, és nem lehet tudni mi lesz még. Mit hoz minden újabb nap. Hála istennek minden nap napsütésre kelek a héten, ami azért kicsit jobban indítja a napom. Jó úgy kinézni az ablakon, hogy világosságot látok és "vidámságot". Hála istennek ma senki sem riasztott fel reggel a telefonálással, így ma 10kor tudtam kelni, de rám is fért. Nyugtalanul alszom mostanában és nehezen alszom el. Nagyon szar egyedül. És nem zajlanak a a magán dolgaim sem úgy ahogy annak kellene. De én már úgy vagyok vele, hogy le is szarom... Egyszerűen tehetetlennek érzem magam. Az idő meg csak megy. Idén már 35 leszek és ugyanott tartok kb mint 5 éve. Jó igaz, sok mindenben nem, de magában az életben szinte semmi nem változott. Úgy látszik ez van megírva annak aki másképp gondolkodik és normális. Nehéz elfogadni, hogy ez lett az "élet rendje" manapság. Azért kitartást nekem! Mert nekem senki nem mondja, hogy tarts ki, hogy itt vagyok neked... Engem nincs aki feltöltsön... Jövök holnap is...

2021.01.26....

Blut Own · Promise

Egy különleges bejegyzést teszek most közzé egy különleges zenével! Egészen elképesztő érzelmeket hozott elő belőlem ez a szám ma. Nekem ez az igazi szenvedély! Ma délután mikor kicsit volt időm elkalandozni, ezt a számot vettem elő és szinte magam előtt láttam minden pillanatot és mozdulatot. Mintha ott lettem volna és megtörténne éppen minden érintés. Mert az igazi együttlét akkor igazi, ha minden érintésre nagy hangsúlyt fektetünk. Ha minden érintésünkkel irányítjuk és vezetjük a partnerünk. Azt nem írhatom le, bár annyira megtenném, hogy mi volt éppen előttem, de nagyon jó lenne ezt megvalósítani. Biztos vagyok benne, hogy minden érintése pihe-puha lenne... Ilyenkor döbben rá az ember csak igazán, hogy milyen rossz egyedül ebben a nagy lakásban, milyen rossz, hogy nem tudsz kihez szólni és milyen ürességek vannak esténként amikor lehajtod a fejed. És az idő csak megy, egyre nehezebb és egyre csak beszippant a mókuskerék. De arra is rá jössz ilyenkor, hogy rossz egyedül, de még rosszabb lenne egy hazug kapcsolatban. Amikor tudod, hogy kire vágysz, de mégsem Ő van melletted... Vagy amikor nem tudsz azonosulni azzal aki melletted van. Vagy csak a nem valóságot adja neked. Tanultam a hibámból és inkább egyedül, ha az igazi nem lehet. Bár minden más lenne ha itt lenne mellettem és ezt az élményt vele élhetném át kettesben egy forró nyári éjszakán! :$ Mert ez a Promise!

2021.01.25....

 

Ma elég jó napom volt, viszonylag korán már úton voltam és végig verőfényes napsütés kísért végig az autópályán :) Csak néztem a tájat, hallgattam a zenét. Nem is tudom mikor voltam ennyire felszabadult mint ma. Aztán a képen már a budai Dunapart látható. Tavasz a télben, annyira felszabadító érzés volt. Jó volt így kocsizni. Végig az egész rakpart szakaszon és közben hallgatni a zenét. Aztán amikor hazaértem, rögtön beleestem a munkába, de elég komolyan. Egyszerre 5 dolgot kellett csinálnom, hogy mindent ledaráljak délutánra és 3körül már tudjak enni egy falatot. Végül is sikerült. Már nagyon várom a nyarat, hogy lehessen kint lenni a szabadban. A tegnapi pihenős, bekuckózós nap után igazi felüdülés volt ez a mai. De tényleg. Főleg, hogy szombaton is eléggé jó kedvem lett. Annyira várom már, hogy az élet visszatérjen a normális kerékvágásba és lehessen egy kicsit felszabadulni korlátok nélkül. És akkor talán végre láthatom Őt újra és meg is ölelhetem. Tényleg csak ez lebeg a szemem előtt még akkor is ha csalódni fogok. Mert bevallom azért félek is egy kicsit. Már nagyon érzékeny a szívem ezekre. De egy biztos, hogy támaszt akarok nyújtani. Biztonságot neki. Egyszerűen mindennél jobban szeretném....

Stay Tuned...

skeler. · Rihanna - Umbrella (Skeler Remix) (Ember Island Cover)

2021.01.24....

 Egy átlagos téli vasárnap. Bár elég tavaszias napos idővel indult a nap itt a Balatonnál, azért délutánra baromi hideg lett és holnaptól hó is várható! Kíváncsi leszek milyen útviszonyok lesznek holnap reggel. Ma délután a pihenésé volt a főszerep. Annyira jó volt kicsit feküdni az ágyban, a meleg szobában és hallgatni a zenét. Sokszor eszembe jutott Ő is. Bárcsak itt lett volna mellettem és át tudtam volna ölelni. Együtt pihenni. Sokszor vágyom erre. Bárcsak így lenne újra. Tényleg nem vágyom semmi másra már csak egy kis őszinte szeretetre. Egy lelki társra akire számíthatok és akire Ő is számíthat. Úgyhogy csak ennyi kellene már. Minden más már meg van oldva. Gyönyörű télen is itt a táj. Abszolút lelki feltöltődés minden eltöltött perc télen, nyáron amit itt a természetben vagy a vízparton tudsz tölteni. Szeretem nagyon. Remélem gyakrabban tudok majd lejönni idén. Régóta tervezem egy gasztronómiai körút megtételét is itt a balatoni borvidék legjobb állomásain. Aztán ott van a légballonozás is a Balaton felett. Fantasztikus élmény. Szeretem a repülést. Abszolút szerelmese lettem a tandemugrásnak is, igaz még csak szélcsatornában próbáltam. Fantasztikus élmény! Egyszer kipróbálod, azonnal megfertőz az élmény. Én is így voltam, nem is gondoltam, hogy ez majd ennyire jó lesz. Innen már csak egy lépés az, hogy a repülőből is kiugorj. Az első lépést megtenni nagyon nehéz, de amikor már kint vagy akkor egy fantasztikus élmény és adrenalin, nem beszélve a panorámáról. Azért voltak komoly élményeim a fiatal koromban. Ma például egy 2008-as Club Helka élmény került szóba. Fantasztikus Electro House buli volt. Akkor nyílt tavasszal a hely, teljesen új és modern környezetet biztosított a szórakozásra. És persze ki kellett próbálni nekem is. Este 11-re érkeztem, tisztán emlékszem, hogy Bacardi promóciós est volt, rögtön hosztesz lányok fogadtak és osztogattak mindenféle Bacardis cuccot. Egész éjjel fél áron volt minden Bacardi termék, és fantasztikus DJ-k nyomták a legmenőbb house zenéket egész éjjel. Eléggé telt házas volt a hely, hajnal 5 fele sétáltunk haza. Emlékszem már kicsit világosodott. Nagyon jó volt. Szóval van pár jó élmény ami ma előkerült újra és beszédtéma lett. Holnap aztán meg már indul a munka. Stay Tuned...

2021.01.23....

 Végre hétvége! Szombat este van és épp írom ezt a bejegyzést a nyugalom szigetén a téli Balatonnál. Úgy döntöttem, elhagyom a város zaját, és a hétvégét itt fogom tölteni. Elég húzós 2 héten vagyok túl. El is fáradtam eléggé a héten. Sok munka volt. Ma az időjárás is kegyes volt és még tavaszi időm volt 12fokkal. Aztán délután már leszakadt az ég. Ezt utálom a legjobban ezt a vizes, hideg, nyirkos időt. Ez a 90% feletti páratartalom. Mikor 2004-ben a szubtrópusokon voltam ott volt ilyen nagyon kemény esőerdő feeling. 34fok volt és egyszer csak le szakadt ez a trópusi eső. Forró eső esett az égből! Ez fantasztikus feeling, de ott volt ez a 97%-os páratartalom. Nem bírtad ki csak a vízben. Ez hatalmas élmény volt nekem. Ott láttam elsőként olyan fantasztikus botanikus kertet, hogy csak ámultam. Ez örök emlék lett nekem. Azért boldog vagyok, hogy vannak olyan élményeim, emlékeim amikre más csak álmodik. Jó volt most emlékezetben végigmenni ezen. Na de vissza a jelenbe. A mai nap megint a semmiből egyszerűen csak üzenetet kaptam. Már kezdem azt gondolni, hogy akkor kapok üzenetet ha itt vagyok Balatonon :) De ha ez így van, akkor gyakran fogok lejönni :) Annyira kedvesen írt! Olyan jól esett. Rögtön mosolyogtam. Tudom, hogy belül egy annyira kedves és édes lány, hogy teljesen oda vagyok... :$ Imádom amikor ilyen :) és meglepett. Szeretnék vele törődni, szeretném nagyon megölelni Őt! Remélem láthatom még. Azokat a gyönyörű szemeket. Úgyhogy a mai nap nagyon jól telt. Aztán most eljött az este és hallgatom a zenét, gondolok rá és jó érzés van bennem. Nem akarom, hogy vége legyen. Stay Tuned...

2021.01.22....

 Végre péntek este van és hétvége! Ezt már most vártam, bár rohadtul nem örülök, hogy újra jön a hideg és a hóesés. Persze szeretem a telet is, a karácsonyi időszakban, de ilyenkor már inkább a tavaszt várom! Hogy legyen végre melegebb. Bár ebben az évben még mindig szerintem nem kapjuk vissza az életünket, azért várom már, hogy ki lehessen menni legalább a szabadba. Sajnos eléggé rossz lelkileg és fizikailag is bezárva lenni. Mert ilyenkor amikor kint hideg van, csak arra vágynál, hogy itt bent a jó meleg lakásban valakivel összebújj és bekuckózz a takaró alá. Mert nem is szeretnék mást, csak érezni a puha bőrét és érintését. Egyszerű dolgokért és apró dolgokért vagyok oda, nem kellenek extra dolgok. A héten nagyon keményen dolgoztam, szerencsére meglett az eredménye is. De elfáradtam eléggé. Jól fog jönni most a pihenés. De tényleg. Minden nap eljátszok a gondolattal, hogy vajon mi lehet vele? Vajon merre lehet, mit csinálhat? Fáj belül nekem az a sok rossz dolog ami vele történik. De tényleg. Őszintén szoktam itt írni, ezért mindig az is maradok, még akkor is, ha az igazság néha fáj. Mert ez a lényegen ennek az oldalnak, hogy mindig azt írjam le amit valóban érzek vagy gondolok. Most már tényleg csak Ő hiányzik az életemből. A boldogságom forrása. Hiába is próbálok visszagondolni másra, vagy arra, hogy mikor mit lehetett volna másképp csinálni, mindig oda lyukadok ki, hogy sok mindenki csak tévút volt. Útkeresés. Mert nem tudtam valójában érzelmileg azonosulni velük. Egyszerűen nem megy, nem érzem felszabadultan magam, nem tudom önmagamat adni. Nem tudok megnyílni belsőleg. Mert ez egy bonyolult dolog. Az érzések sokszor nem felfoghatók józan ésszel. És talán erre még rá tesz egy nagy lapáttal az is, hogy be vagyunk zárva. Ez a feszültség ami már a 2. évünket darabolja. Ráébreszt arra, hogy mennyire rossz úton járunk. Sok erőszakot szül de mindig tükröt tart magunknak. Csak meg kell látni. Az élet mindig tükröt állít nekünk. Időről időre megláthatjuk magunkat benne. És nekem már megmutatta az utat, de nem gondoltam, hogy ez lesz a legnehezebb út... Stay Tuned...

2021.01.21....

 Szép napra ébredtünk ma is itt a télben egy igazi tavaszi 14fokos időjárás. Felüdülés volt ez a nap is. Attól eltekintve, hogy egész nap a városban kocsiztam, király volt. Sütött a nap és elég jó kedvem támadt. Feldobott ez a nap is. És jó hétvégének nézek elébe is. Hála istennek munka az van, nincs hiány belőle és végre van értelme és becsülete is. Megérte a sok erőfeszítés is. Végre úgy érezhetem, hogy sikeres lettem. Elismert név a szakmában. Örülök neki nagyon. Szép lassan minden meglesz. Remélem 40éves koromig egy szép karriert futhatok be. Már minden megvan, csak a boldogság az amire vágyom. Mindennap volt ma új bejegyzés, így erről már sokat írtam, de egyre jobban fáj az, hogy semmi változás. Minek töröm akkor magam, ha úgy sincs értelme és becsülete? Pedig én őszintén segíteni akartam. Szerettem volna egy kis lelki megoldást adni. Fáj azért, hogy ez megint a semmibe vész. Dehát ilyen ez az élet. Igazságtalan! Persze mert nem vagyok elég jó! Na de mindegy ez már marad így ahogy látom... Azért próbálok kitartani ebben az igazságtalan katyvaszban ami engem körülvesz és legalább a munkába temetkezhetek, ha másba már nem lehet. Legalább eltereli a gondolataim. Nem tudom hosszútávon mi lesz velem már... Meddig és mennyit tudok még elviselni... Eléggé kimerültek már a lelki tartalékaim. Bárcsak itt lenne mellettem az a valaki aki ezt fel tudja tölteni... Stay Tuned...