Mai nap is úgy éreztem, hogy kell egy kis tekerés, egy kis kiszellőztetés a fejemnek. Peregjenek le előttem a gondolatok, had reménykedjek és had gondoljak a csodára. Csak tekertem előre a levelek között, a gyönyörű érintetlen tájban. Amerre láttam csak a gyönyörű őszi táj és a romantikus Balaton. Haladt mellettem a táj, peregtek előttem a nevek és a képek. Vajon mikor állhatok meg? Mikor élhetem át a pillanatot? Érdekes megtapasztalni a pillanatot és fájó rájönni, hogy a kapuban mindig egyet hátra kell lépned. A zene velem volt és elkísért az utamon. Ebben az egyben sosem tudok csalódni. Dacoltam a távval és sikerült ma is egy 50kmert letekerni. Nem mondom, hogy nem esett jól, de jobb lett volna ha máshogy alakul. Látva a végét, más hangulatban írom ezt a pár sort most. Ismét visszagondolva a jóra, emlékezve a pillanatokra. Mikor már tudod, hogy itt a vége, próbálsz mindig a szívednek kedves pillanatra visszagondolni.
Megpróbálod nem elpazarolni az időt és előre tekintve tovább menni. Nem mindig sikerül maradéktalanul, de küzdesz. Várod, hogy valami megváltozzon, valami megváltoztasson benned valamit. Bevallom jó lenne újraélni rengeteg pillanatot, újra benne lenni azokban a helyzetekben.
Mikor csak nézel ki utazás közben az ablakon és csak robog el melletted a táj, úgy robog el mellettünk az élet is és az idő is sokszor. Sosem tudhatod, hogy mit hagysz ki. Éld úgy, hogy jó legyen visszaemlékezni.
Nem tudom, hogy lesz-e még valaki aki majd ad esélyt, hogy kimutassam neki a szivárványt!
Legyen szép éjszakátok és holnap friss erővel kezdjetek neki a hétnek. Stay Tuned...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése