2021. január 20., szerda

2021.01.20....

 Igazi felüdülést hozott a mai nap azzal, hogy végre kisütött a nap és +10 fok fölött volt napközben a hőmérséklet. Ki is használtam az időt és elmentem kocsit mosatni. Már nagyon koszos volt, november vége óta nem volt lemosatva. Lehet ezt a hétvégét ki is használom és hétvégén lemegyek a Balatonra. Képzeletben persze eljátszottam a gondolattal, hogy milyen jó lett volna kéz a kézben sétálni a Duna parton. Dehát ez csak a képzelet maradt. Azért örültem a napsütésnek. Teljesen más volt a hangulatom. Kora nyári gyerekként lételemem a napsütés. Úgyhogy nem volt rossz nap a mai. Előkerült a napszemüveg is, és ha minden jól megy, hamarosan az új modellem is megérkezik amivel teljes lesz már a kollekcióm. Örülni fogok neki nagyon. Nekem már csak ezek az apró örömök maradtak és a remény. Persze fel nem tudom fogni, hogy hol ronthattam el ennyire, hogy mi történik éppen most amikor meg tudnám adni azt a biztonságot amire az elmondás alapján vágyik. Mert erősen érzem úgy, hogy erre képes lennék. De talán sosem fogom megtudni, hogy mitől jobb egy álszent, kihasználáson alapuló élethelyzet, amiben szinte csak hazugságok vannak, semmibe veszi az erkölcsi normákat és még hamis illúzió is. De lehet én vagyok az aki ezt nem értheti, de kövezzenek meg, ha ezt hagynám! De ezt épp ésszel és épp lélekkel úgy sem fogom tudni megérteni. Csak tönkremegyek lelkileg és már lassan megint egészségileg is ebben. Túl sok ebben az életben már az igazságtalanság és az, hogy azért kell lemondanom a céljaimról, mert valami olyan tényezők gátolnak meg, amik nem egyeztethetők össze a józan ésszel. Ez így nekem nagyon nehéz. Folyamatosan szenved a szívem ebben. Ráadásul nehéz elszámolni azzal a ténnyel, hogy egyértelműen látszik, hogy senki nem becsül meg. Nem várhatom el ezt senkitől sem, mikor a világszemlélet az, hogy át gázolni a másikon mindenáron, ahelyett, hogy inkább egymást segítve, közös erővel, akár kompromisszumok árán, de együtt jutnánk előre. És megváltoztatnánk valamit amire régóta vágyunk, de sose jött össze, vagy nem mertük meglépni. De hát, hogy várhatnám én el bárkitől is azt, hogy lemondjon értem, miattam dolgokról? Ez már nem az a világ! Itt már mindenkinek csak saját maga létezik! És már nem is léteznek valódi emberi, társasági, intim kapcsolatok két ember között. De ne is várjunk mást, mikor az egész világban folyik ránk a szenny a képernyőn keresztül minden csatornán. Így aztán én úgy gondolom, hogy elég kevés az a nézet amikor a nőt nőnek kezelik. Jó példa erre, hogy milyen sikereket ér el ez a Való Világ 10! Így aztán mitől lenne önbizalmuk sokaknak, amikor kiskoruk óta lenézik őket? Elég szomorú, de igaz bejegyzéssé kerekedett itt ki ez a mai, azért remélem tanulságos is. De mégis hiába gondolkodok másképp, én vagyok az aki emiatt a legjobban szenved a kudarctól és attól, hogy nem becsülik meg azok akik számomra fontosak lennének és akik előrébb tudnának vinni. Bárcsak azt hallanám egyszer, hogy "én itt vagyok neked és segítek", mint amit én is sokszor teszek. De ez lehetetlennek tűnik és lehet, én már sosem fogom ezt megérteni. Ez maradt! Számomra ez! Stay Tuned...

2021. január 19., kedd

2021.01.19....

 Nagyon sűrű napon vagyok túl a maival. Egész nap mentem ma. Még este is autóztam és hallgattam közben a rádiót ahol éppen egy hasonló történetnek, mint az enyém, lett szép vége. Két ember nagyon nehezen, hosszú idő alatt, de végre egymásra találtak és most nagyon boldogok lettek. És csak mentem miközben hallgattam és arra gondoltam, hogy ez akár velem is megtörténhetne. Bárcsak megtörténne és én is elmondhatnám, hogy nagy utat jártam be, de végre megtaláltam azt aki mellett boldognak érezhetem magam és szeretjük egymást. Hogy végre egymásra találtunk. Ez nagyon jó lenne. Sok bennem továbbra is a kérdés, és lehet, hogy kinevet, lehet, hogy rajtam nevet, de legalább nekem tiszta a lelkiismeretem, hogy vannak valódi érzéseim. Mert szeretnék már én is tartozni valakihez, szeretnék már én is gondoskodni valakiről akivel egyezik a lelki belsőnk. Talán egyszer újra kisüt bent a nap. Mint ahogy lassan kint is nyár lesz, úgy belül is remélem egyszer újra kisüt a nap. Eléggé megváltoztatta a napjaimat ez az egész ami itt történt hirtelen. Az a pár napnyi gondolkodás... Próbálom terelni a gondolataim, napközben ez megy is, de amikor eljön az este, akkor teljesen más. Sokszor érzem úgy, hogy belső remegés van rajtam... De erős leszek! Fel teszem egy Skeler lemezt... És elmerülök a más világban... Fantasztikus a zene nyelve... A dallamok meséje, ahogy repít magával. De úgy érzem sokszor, hogy ezek az érzések álmok és vágyak maradnak csak... Tegyünk róla, hogy valósággá váljanak! Stay Tuned...

2021. január 17., vasárnap

2021.01.17....


 

Elég mély gondolatok fogalmazódnak most bennem. Nagyon szeretnék bizonyítani is, nagyon szeretnék megfelelni. Mai nap nem igazán telt pihenéssel, pedig azt terveztem, de aztán egy egész jó kis délelőtt kerekedett. Kaptam egy kis önbizalom fröccsöt, és remélem ez majd segíteni fog abban, hogy végre sikerüljön elindulni azon a bizonyos úton. Mert igenis lépni kell, ha azt akarom, hogy boldogok legyünk mindketten. Én amikor megláttam, már elindult bennem valami. Évek kellettek ahhoz, hogy rá jöjjek, hogy mi is volt ez. Mi is az amit kaptam. És mi is volt az a hiba amit vétettem. Azóta nagyon mélyen megbántam a dolgot és elég erőt érzek ahhoz, hogy megpróbáljam újra, megpróbáljam megadni neki azt a biztonságot amire Ő vágyik. Mert én egy Őszinte, megbízható embernek tartom magam akinek fontos az őszinteség, a tisztelet, és vagyok annyira mély érzésű, hogy képes lennék megadni azt amire vágyik. Mert most már tudom, hogy mit akarok. És úgy gondolom tudom, hogy mi lenne jó mindkettőnknek. Mi az amit Ő is akar. Tudom hibáztam a múltban, amit azóta elég mélyen megbántan, de úgy érzem, hogy még ennek ellenére is, ennyi idő után is megérdemlek még egy esélyt, esélyt arra, hogy nyomatékosítsam mindazt amit érzek. Hogy ne kelljen elfojtani mindazt ami itt belül van.

Ez a mai nap kellett ahhoz, hogy tulajdonképpen rendet tegyek magamban belül és rá jöjjek arra, hogy én ezt akarom! Jó volt kicsit kimenni a város szélére a téli napsütésben. Elhagyni a város zaját és letisztultan átgondolni a dolgokat. És a természet a legalkalmasabb arra, hogy ezt megtegyem. A téli természet is csodás annyira, hogy tudjon örömet szerezni még annak ellenére is, hogy én kimondottan fázós vagyok. Hazafelé vezető úton is még el voltam gondolkodva, ami nem igazán jó így vezetés közben, de nem lett semmi komoly baj szerencsére. Egy biztos, hogy az egyenes, őszinte beszéd a frankó! És ehhez most egy igazán ideillő Billie Eilish számot választottam. Persze Skeler remixben. Fantasztikus az ilyen gondolatokhoz. Remélem tetszeni fog nektek is. Stay Tuned...

 

2021. január 16., szombat

2021.01.16....

 A második hétvége az évben. Nem is tudom mit változott az első óta... Ugyanaz a hangulat, ugyanazok a zenék és most is ugyanazok a gondolatok. Baromi hideg lett kint, talán ennyi változott. Most is sokat gondolok arra, hogy vajon merre lehet. Merre lehet lelkileg? Nekem így nagyon nehéz. Nehéz elviselni nagyon a "fájdalmat" amit sokszor ez az egész okoz. És egyre nehezebb. Nem gondoltam, hogy a boldogságért ennyit kell szenvedni... De legalább lenne más ami eltereli a figyelmemet, de nincs, nem is számíthatok, hogy most lenne. Nehéz ilyen zavarral tisztán látni és bármibe is kezdeni. Hullámzóak a napok. Néha jobb néha rosszabb... Sodródom a hullámzó árral. Valahogy össze kell szednem magam... Erős leszek és megteszem. Legyőzöm a démonaimat és talpra állok remélem. Én szeretnék támaszt nyújtani. Biztonságot, szeretetet, törődést. Olyan valakinek aki ezt tudja értékelni és elfogadni. Nem is kellene több csak az, hogy mellettem legyen... Asszem ma nem tudok többet írni, de folytatjuk holnap is. Stay Tuned...

#skelermusic
#skelerofficial


2021. január 15., péntek

2021.01.15....

 Tegnap sajnos már nem tudtam írni, késő este kerültem ide a géphez. Eléggé sok a dolgom mostanában. De ezek igazából ilyen számomra nem előrébb vivő dolgok. Azokra szoktam ezt mondani amik csak úgy vannak, de semmi változást nem hoznak rövid távon ha megoldod. Utálom ezeket mert elveszik az időt a valódi dolgok elől. 2 hét telt már el ebből az évből és azóta minden nap Skeler-t hallgatok. Nem tudok szabadulni. Egyszerűen annyira magával ragadott az érzés. Lelkileg továbbra sem vagyok annyira jól. Hiányzik nagyon továbbra is a különleges angyal. Mindig elmondom mik azok amik hiányoznak, hátha egyszer lesz majd változás. Ennyi idő után már révbe szeretnék érni. Legalább pár dolgot fel szeretnék mutatni. De rosszul is esnek dolgok. Rosszul esik, hogy nem tudom mi van, hogy vajon én mondtam valami rosszat, vagy egyáltalán nem kíváncsi az én véleményemre? Vagy lehet, hogy ezek csak mellékes dolgok, nem tudom már mi az ami igaz és mi az ami nem. Hamis illúzió ez az élet. Már nem tudom mi a valódi és mi nem... Az én érzéseim valódiak én úgy gondolom... De majd kiderül meddig bírom... Rossz állandóan a háttérben élni. Látni azt aki boldog, vagy látszólag az, de mindegy valami legalább van neki. Nem tudok így teljesen kiteljesülni... De hát lehet nekem ez jutott... Akármennyire küzdök egy teljes egész nem lehet sosem... Szeletek, darabok elérhetőek, de egy teljes egész sosem! Mert vannak egy nap olyan pillanatok amikor büszke vagyok és örömmel szelem át a várost, büszkén, hogy nekem sikerült előrelépnem. De aztán vannak sötét esték amikor annyira hideg minden egyedül... Nincs semmi varázs, semmi szenvedély... Remélem nyáron már jobb lesz és megint kimozdulhatok egy kicsit majd. Feltöltődhetek esetleg lelkileg... Fogytán az energia... Stay Tuned...

2021. január 13., szerda

2021.01.13....

 Újabb gondolatokhoz értünk a mai nappal is mint eddig minden nap. Nem mondom, hogy könnyebb lett, de ennek ellenére ma egy jól sikeredett napom volt. Mikor délután már hazafelé jöttem a kocsival, arra gondoltam, hogy de jó minden és milyen jó, hogy elértem ezt is és milyen jó, hogy egy ilyen modern autóban ülhetek. Jó érzés ezeket néha érezni, hogy azért valamit sikerült le tennem az asztalra. Persze sok mindenben nincs sikerem. De már tényleg fel sem veszem. Valahogy majd csak lesz. Igazából az a bajom, hogy ismerem magam és tudom, hogy nehezen engedek el dolgokat. Ez a baj. Így sok minden nagyon nehéz. Küzdelmes. De nem tudom magam megerőszakolni. Az embernek van egy alap természete és beállítottsága. Ezen nehéz vagy nem is lehet változtatni. Vagy legalább is nehéz elhitetni, hogy más vagy. Nehéz helyzetben vagyok az érzéseimmel is sokszor. Tudom, hogy mi lenne a jó nekem, neki, de mégsem tudom összehozni a kört. Sok minden kavarog bennem ezzel kapcsolatosan. Sok kérdés, bizonytalanság. Szeretnék bizonyítani is, szeretném megkapni a lehetőséget legalább rá. Szeretnék kommunikálni dolgokról. Hogy legalább legyen képem, rá látásom. Hogy képben legyek. Mert én boldoggá szeretném tenni. Nem szeretném ha egy ilyen különlegesség elveszne a kemény életben... a mélységben. Mert minden apró dologért kár, ami valakit boldoggá tesz, segít, nyújt. Stay Tuned...

2021. január 12., kedd

2021.01.12....

 Nehezen kezdem el írni ezt a bejegyzést. Többször visszatöröltem már a mondatokat. Le vagyok blokkolva ma valahogy így estére. Túl nagy az üresség most úgy gondolom. Nem is tudom már megfogalmazni. Nagyon rossz érzés és nem tudok beletörődni, hogy így kell lennie. Hogy miért történik minden így velem? Mi történt valójában? Ma is ültem a kocsiban és miközben a dugóban araszolgattam, gondolkodtam. Vajon hol lehet a baj? Vajon mi lehet az oka? Miért van az, hogy egyedül őrlődök? És miért ennyire nehéz? Nem tudtam a hibákból már korrigálni úgy gondolom. De szeretnék tanulni belőlük és nem szeretném újra elkövetni őket. De nem tudok rajta túl lépni. Nem tudom elengedni. Összezavar. Teljesen! Tudom, hogy ti is tudjátok mi ez... Mi ez az érzés és mi van amikor ezt érzi valaki... Már csak ez hiányzik az életemből... A közös megnyugvás és kiteljesedés. Amikor a különlegességek összefonódnak... Amikor eggyé olvadnak. És csak így fejlődnek tovább. Együtt! Mert kell, hogy legyen kiút! Biztosan van megoldás! Stay Tuned...

Ma ismét egy különleges Skeler szerzeményt hozok el nektek. A Tel Aviv pont azt írja le amit belül érzek! Bizonytalanság!


2021. január 11., hétfő

2021.01.11.... It's Raining....

 Ma is elég átlagosan indult a nap, annak ellenére, hogy ma nagy lendülettel akartam indulni. Úgy érzem olyan ez mint a hideg tél kint. Fagyosan és lassan indulnak a napok. Jobb fel sem kelni és inkább csak feküdni az ágyban. Ha már a szívemben zuhog az eső... "It's raining, baby it's raining..." Kicsit fel is adtam a küzdelmet valahogy ma. Előre tekintettem és komoly terveket szövögettem a nyárra kicsit. Jó néha álmodozni. Ha már bent zuhog. Változtatni szeretnék, de valaki nem nagyon akar... Így elengedtem a küzdést és hogy lekössem magam, eltereljem a figyelmemet, délután egy kis elektronikai műszerész munkába kezdtem és el kezdtem zárlatos Dell alaplapokat diagnosztizálni. Eléggé belemélyedtem, mert bonyolult a dolog, egyenként kiméregetni a félvezetőket, biztosítékokat, MOSFET-et. És ha meg van a hiba, azt az alkatrészt ki is kell cserélni. De jó volt mert lekötött eléggé és addig se gondoltam másra. Szeretek megoldani dolgokat magamnak. Mert tudom, hogy képes vagyok rá. Tudom, hogy meg tudom csinálni. Ez valamiféle megfelelési vágy, talán régebbre nyúlik vissza a gyökere, de helyt szeretnék állni sok helyen. sok mindenben. Sokszor érzem azt, hogy nem sokat tudtam elérni, pedig mások szerint igenis sokra vittem. "Nagyon jó helyzetben vagyok..." Én valahogy nem érzem ennek a súlyát vagy hatását, mert sosem kaptam megerősítő vagy elismerő pozitív visszajelzéseket azoktól a személyektől akiktől vártam és akik fontosak voltak nekem. Nem ezt látták bennem. Pedig sok az életemre jellemző szakasz nyitott könyv volt. Mégsem tekintettek rám úgy ahogy én szerettem volna. Egy barátom feltett nekem egy jó kérdést: "Valamiért jártak veled azok a lányok... Miért voltak akkor mégis veled?"... Ha belegondolok, nem tudom mostani fejjel megválaszolni. Mert nem tudom magam sem mi volt. Mindig én jobban szerettem volna, mert jobban vágytam arra, hogy legyen valaki mellettem. Hogy valaki hozzám bújjon... Valaki elismerjen. De persze ez nem mindig történt meg, vagy nem mindig őszintén történt meg. Így a helyzetem belül egyre csak nehezedett és amikor már nem bírta a szervezetem belül az "ostromot" beteg lettem 2009-ben. Annyira szenvedtem, hogy kórházba kerültem 2 hétre. Ezt nem kívánom senkinek, hogy át élje. De az élet nem állt meg. Valaki akkor is tartotta bennem a lelket. Amikor már azt hittem, hogy vége, akkor se volt. De hosszú ez a történet, 2009-ben sokan olvashattatok részleteket itt a blogban. Aztán ezután már semmi sem volt olyan mint előtte. Mint ahogy most a vírus után se lesz már semmi olyan mint azelőtt. Szép visszaigazolás az élettől. De nem adom fel. Legalábbis még nem... Stay Tuned... "You can always stand under my umbrella"...

2021. január 10., vasárnap

2021.01.10....

 Napról napra nehezebb, de ma megpróbáltam leküzdeni a dolgot és elengedni magam. Rosszul esik, hogy nem találnak fülekre a szavaim. Nem tudom ilyenkor mit gondoljak, de ez nagyon rossz. Nem tudom, hogy meddig bírom ezt. Meddig tudom ezt bírni. A cél lebeg előttem, de egyszer eljön az a pont, hogy elvesztem a motivációt és akkor az nagyon rossz lesz. Nem hagyhatom, hogy teljesen felőröljön ez az egész. Annyi a kérdés bennem és nem is értem az egészet. A sok ellentmondást és az egészet. Miért ilyen bonyolult minden?? Nekem is sokkal könnyebb lenne, ha végre egyszerűbb lenne az élet. De úgy látszik nekem marad mindig a nehezebb út. Amíg egyszer el nem esek rajta. Nem tudom mi lesz velem... Nem tudom meddig bírom, nem tudom mit hoz a jövő, nem tudom mi várható, de merülök ki. Érzem, hogy kezdek kimerülni. Ma is nagyon nehezen találtam a fonalat. Csak ment az idő úgy, hogy néztem a székben magam elé és csak szólt a zene és nem tudtam elindulni. Céltalan az egész. Egyszerűen sok és rohadtul szar, hogy nem tudok tapasztalatot sem szerezni a mostani dolgokban emiatt. Csak szeretni szeretnék és csak azt szeretném, hogy engem is szeressen... Most is természetesen szól a zene. "Skeler - Night Drive" szépen elszólogat énnekem. Sokat gondolkodom, sokat gondolok rá... Vajon mi lehet?... És nem értem... Nem értem miért?... Miért mindig én vagyok a "nemkívánatos személy"... Majd egyszer talán elhangzik a válasz... Stay Tuned...

2021. január 9., szombat

2021.01.09....

 Nem nagyon változott a hangulatom az eddigiekhez képest a hétvégével sem. Nagy bizonytalanság van bennem és nem túl könnyű jövőkép. Ma jobb volt átlagosan a napom mert sütött a nap és ez feldobta kicsit a hangulatom. Pár dolgot el tudtam intézni, de a lendület, az idén nem a régi. Nyugtalan a lelkem is. Nem tudom hova tenni több dologgal kapcsolatosan sem a jelenlegi állást. Akivel meg boldog lehetnék, az is inkább ellök magától... úgy érzem. Nem túl fényes a helyzet így. Nem tudom mit fog hozni ez az év számomra, de úgy érzem, hogy nem lesz továbbra sem könnyű. Az élet minden nappal egyre nehezebb, egyre kiszámíthatatlanabb. Legalább boldog lehetnék, de a sors ezt is elveszi tőlem és csak "fájdalmat" okoz azzal, hogy néha elhúzza előttem a mézes madzagot... Én is kapaszkodnék minden apró dologba ha lehetne. Nekem is jól esne ha valaki támogatna lelkileg. Nekem is jó lenne ha valaki néha megkérdezné, hogy mi van velem... Az idő meg csak megy és csak rohan, mi meg csak negatívan változunk. Nem tudom, hogy ez hová fog vezetni így, de megpróbálok erős lenni. Mindig próbáltam másoknak segíteni, lelki támaszt nyújtani, közben engem meg senki nem támogatott így. Magamra voltam utalva, mikor egyedül voltam a gondjaimmal. Ennek szeretnék már véget vetni és összhangot teremteni azzal, akivel ugyanilyen szinten vagyok. Elvégre mindenkinek valahol megvan a párja a nagyvilágban, de lehet, hogy egy élet is kevés ahhoz, hogy rá találjanak egymásra.... Stay Tuned...

2021. január 7., csütörtök

2021.01.07....

 Ma egy kicsit jobb napom volt mint az előzőek, eléggé magával sodortak az érzelmek. Korán indult a mai napom eléggé, 7 kor már indulnom kellett és elég sokat szereltem ma is. De valahogy nem találom most a fonalat. A zene természetesen szól most is, #skelermusic Egyszerűen fantasztikus, mint azok a gondolatok amik a fejemben vannak. Viszont lelkileg annyira felkavarnak, hogy erősen fáj a hasam már hetek óta igazából. Nem lenne jó, ha most ez beindulna... Próbálom nyugtatni ilyenkor magam, ellazítani, mert ilyenkor a sok feszültség és a szorongás az amitől ez van. Belső eredetű amit nem tudok kontrollálni. Ilyenkor az segítene a legjobban, hogy ha valaki mellém bújna és oda feküdne... Mert ilyenkor le kell feküdnöm... Nem indul valami fényesen ez az év, a tavalyi sokkal jobban indult ennél. De várjuk ki a végét. Meglátjuk mi lesz. Addig meg túl élés. De majd szépen minden alakul és folyik a saját medrében. Zenéljetek sokat és Stay Tuned...

2021. január 6., szerda

2021.01.06....

 Egyik nap a másik után... Számolom a napokat és próbálom máshogy megélni a dolgokat minden reggel mikor felkelek. Egyszer jobb, egyszer rosszabb. Valami történt belül. Nem tudom mi de nem nagyon jó mert minden este görcsöl a hasam tőle. De biztos, hogy lelki eredetű a dolog. Érzem magamon amikor a hideg ráz a dallamoktól. Újra és újra át élem. Minden nap este visszaköszön. Látom magam előtt mint egy fekete angyal! A tekintet végzetes. "I can't say no to you" Mindig ez jut eszembe, mintha fel tenne egy kérdést és ez lenne a válasz. Egyszerűen fantasztikus ez a szerzemény. Az elmúlt évek legnagyobb feldolgozása számomra. Hihetetlen, hogy mindig van új amit az ember kaphat még akkor is amikor már azt hiszed nincs. Még jó, hogy a kocsiban nem hallgatom ezeket a zenéket. Baleset veszélyes lenne... Ez az autó ami annyira jó most, hogy van. Ez tavaly novemberben mikor megérkezett adott egy löketet, hogy igen végre nekem is sikerült valamit elérnem. És annyira jó tényleg. Most már nincsenek távolságok előttem. Mehetek! Szükség is lesz rá szerintem mert ami tavaly elmaradt, talán idén már meglesz. Bárcsak valami megváltozna! Bárcsak valami apró remény lenne. Arra, hogy végre meg tudjam mutatni... Mert nem csak egy álmodozó kisfiú vagyok...

Stay Tuned...

2021. január 5., kedd

2021.01.05....

 Sziasztok!

A mai bejegyzés is még tovább viszi a korábban történteket és egy hasonlóan jó zenét fog felvonultatni. Igazából azért írok most megint, mert egyszerűen zavar van belül most. De nagyon. Szét esek. Nehéz megfogalmazni, hogy mit is érzek most. Nem tehetek róla, ha nekem mindig az elérhetetlen kell és a lehetetlen dolgokat szeretem megoldani, ami annyira lehetetlennek tűnik mások számára. Nagyon sok éve várok arra, hogy újra érezhessem, és most azt hiszem megfejtettem a titkot. De kettős érzések vannak bennem. Biztos, hogy ezt meg fogom most őrizni magamban, mert ez már elég személyes titoknak minősül. Annyira zavar van most, hogy igazából esténként amikor hallgatom ezeket a zenéket és ezeket a gyönyörű szövegeket, a hideg ráz folyamatosan közben. És nem tudom megmagyarázni ez milyen és úgy érzem ettől nem tudok elszakadni. Egyszerűen valami történt velem, megfertőzött a "végzet asszonya". De közben meg annyira elvakít az érzés és annyira elveszek benne, hogy rosszul esik az, vagy észre sem veszem, hogy egyedül vagyok az emlékekbe taszítva. Nagyon fájna belül, ha ez egyszer beigazolódna. Kár, hogy nem beszélhetek róla, kár, hogy nem tudom kimondani... Nem mondhatom ki. Mert olyankor megszűnik minden körülöttem. Csak szól a fülembe, és csak repít magával. Kérdezném, miért pont így? Miért pont én, így?? És csak jönnek a képek. Képzeletben vigyáznék rá, mert már úgy érzem tudom, hogy kell! Tudom, hogy kell Őt "szeretni". Talán tudom, hogy mi az ami kell. Tudtam, hogy nehéz lesz, de nem gondoltam volna, hogy ennyire kibillent most ez a pár nap. Most van az üresség. Amikor nem tudsz koncentrálni, nincs kedved, nincs kedved neki állni. Mert üres vagy. És egyszerűen nem! "I can't say no!" Valami nagyon hiányzik. Lehet magamat teszem tönkre, lehet később meg fogom bánni. Mert az igazság kegyetlen tud lenni. De hátha a csillagjegyem most meg fog menteni és igaza lesz, és végül csúcs szuper lesz minden. Bárcsak így lenne. Rajtam nem múlik, mert most már értem! Most már tudom mi az amit gondolhatok. Hosszú az út, hosszú volt idáig is, de bízom benne, hogy itt nem ér véget. És talán majd egyszer, egyszer a kitartó munka eredményre vezet. Ez a blog indulása óta meghatározza és körülöleli ezt. Mert amikor belenézek a szemébe megszűnik a világ, megszűnik minden. És akkor, ott, a küszöbön már csak rajtam áll mi fog történni... Sok mindenről álmodom, sok kép van előttem, sokszor gondolom azt, hogy talán majd egyszer aki jó az is megbecsülést kap. Mert nagyon szeretném megoldani a a több mint egy évtizedes titkot!...

És akkor most jöjjön a Skeler! #skelermusic "Falling Apart"


 


2021. január 4., hétfő

2021.01.04.... Back To Home...

 Újra visszatértem a szürke valóságba. De rossz, maradtam volna még egy kicsit. El tudtam volna még viselni a nyugalmat és azt, hogy nem feszítenek. Szó mi szó feltöltődtem, de ettől most nagyon rossz visszatérni. Holnap már kezdődik is a feszület, bár remélem kicsit mérsékelten. Nincs most hangulatom nagyon mindenki hülyeségét hallgatni. Sokkal fontosabb dolgokkal szeretnék igazából foglalkozni, mert most már annak van itt az ideje, hogy végre magammal is foglalkozzak. A saját lelkemet és a saját életemet szeretném rendbe tenni. És ha ehhez az kell, hogy másokat meghallgassak, vagy másokon segítsek akkor az kell. De nagyon szeretnék egy visszaigazolást legalább végre, hogy valamit jól csinálok. Nagyon szeretnék legalább egy ölelést, hogy igen, de kedves vagy, vagy de jól esik. Ha már a szerelmet elvette tőlem az élet, akkor legalább azt adja vissza ami kedves a szívemnek. Szélmalomharcot vívok sokszor van ilyen érzésem. Én szeretnék önzetlen lenni, őszinte lenni, megmutatni, hogy mi van bennem, megmutatni, hogy mennyire tudok szeretni, tisztelni, de nem hagyják. Nincs erre lehetőség. Utolsó tapasztalatom is ezt mutatta. Hülye voltam, hogy úgy álltam hozzá. Lehet, hogy az kell, hogy ígérgess, hazudozz, lekezelj, le nézz és akkor majd felnéznek rád, de magamat nem tudom megerőszakolni amiért nem vagyok ilyen és egy lányt nőként akarok kezelni. Kövezzetek meg emiatt! Igazságtalan a világ nagyon. Túl jó a szívem és kész! Nem ez a menő mostanában, ezért fal fel egyszerűen az élet. Legalábbis így látom és érzem. A zene maradt amibe menekülök. Én nem a drogba, alkoholba vagy ilyenekbe menekülök, hogy másképp lássam kicsit a világot. Nekem a zene az amibe futhatok. Ha már más nem hallgat meg, legalább így könnyebb feldolgozni azt amit nem beszélhetsz ki magadból. Ne haragudjatok, hogy most ilyen negatív vagyok, de felkavartak az elmúlt napok eseményei. Voltam nagyon fent és most nagyon lent. De talán majd a munka leköt és akkor majd újra elviselhető lesz. Valahogy el kell fogadni, hogy nincs több esély a szívem számára... Stay Tuned...

2021. január 3., vasárnap

2021.01.03.... Part 3... "I Can't Say No"...

 

"What's wrong with me
I'm drifting like a ghost on the sidewalk
I follow you my love
Hiding in a blur of emotions
I can't say no
Though you're there when I'm high
You're gone when I'm low
I'm lost in your world
Tell me who have I become
When I can't say no
To you, to you oh, to you"

Függője lettem 3 napja. Nem járnak máson a gondolataim. Csak keresem, kutatom, hogy merre lehet, hogy mikor érezhetem újra azt az érzést! Ilyen mostanában nem volt, hogy ennyire hatalmába kerítsen az érzés. És ezek a zenék tesznek rá egy hatalmasat. Ezt a hangszerelést imádom! Ááááá elvesztem most nagyon úgy érzem! Baromira. "I'm lost in your world" Amikor ezt valaki olvassa csak a szám nélkül akkor el nem tudja képzelni, hogy miről beszélek, úgyhogy mindenképpen indítsátok el rá a zenét is. Skeler Music. Fantasztikus! Azt hiszem ez a szám még pár bejegyzésben vissza fog köszönni. Stay Tuned...

2021.01.03.... Part 2... Deep Verse Inside...

 



"When the sun shine, we shine together
Told you I'll be here forever
Said I'll always be your friend
Took an oath and I'm stick it out till the end
Now that it's raining more than ever
Know that we still have each other
You can stand under my umbrella
You can stand under my umbrella

It's raining
Ooh, baby it's raining
You can always come into me, come into me" 💗

 

2021.01.03.... Part 1...

 

Valami a végéhez közelit. A nap is félve bújik ki a fák lombjai közül. Gyönyörű a táj, de hideg! Süt le rád, próbál energiával feltölteni. Az utolsó napom itt, aztán vissza a mókuskerékbe. Igazán jól éreztem magam, tartalmasan pihentem. Rengeteget zenéltem, most is szól a fülemben ahogy ezt a bejegyzést írom. A hideg ráz közben amikor újra ezt élem át! A nagyon különleges világ! A fantasztikus gondolatok, vágyak és az, hogy nem akarod, hogy véget érjen! Kapaszkodnál erősen belé, maradjon minél többet. Minél tovább! "I Can't Say No!" To You! 

Gyönyörű minden körülötted, csak te vérzel. Te menekülsz valahová, ahol azt reméled majd megtalálod azt amit keresel. Végre majd boldog lehetsz, végre majd felszabadulhatsz. 

Jövök majd még ma! Jön a part 2... :)

2021. január 2., szombat

2021.01.02....

 Nem nagyon változott ez az érzelmi töltet és lelki állapot tegnap óta. Nem is nagyon tudom, hogy fogok így visszarázódni a hétköznapokba. De annyira jó, hogy van most ez a hétvége. Nagyon jó, hogy ki tudok "józanodni" talán ebből az állapotból. Elég keményen indult a ma este is. Borozgatok és közben zene, Rá gondolok és kavarognak bennem a gondolatok. Szeretnék nagyon segíteni. Nagyon nagyon. Ki szeretném hozni ebből az állapotból. Lelkileg önbizalmat adni és támogatást. Mert azok akik senkire nem számíthattak, nagyon nehéz. Én senkivel nem tudok beszélni erről. Nincs aki engem meghallgasson, ezért is indult el ez a blog is, hogy ne örüljek bele a gondolataimba. Aztán ahogy telt-múlt az idő, sok más téma is idekerült erre az oldalra. Hosszú korszakot ölel fel. Nagyon sok emlékkel, pillanattal. Remélem ez az oldal is örökké fog élni és lesz mit vissza olvasni évek múlva is. Lesz idő emlékezni, lesz idő képzeletben újra megélni. De bárcsak itt lenne mellettem, újra a közelemben. Kezdek beletörődni, hogy a jó soha senkinek nem kell! Azt mindenki hanyagolja, mindig az kell ami rossz és becstelen. Én túl jó vagyok biztos és ez nem kell senkinek. Így küzdök egyedül. Ameddig bírom, ameddig el nem bukok. Talán egyszer, majd talán egyszer, nekem is lesz egy lelki támaszom. Egy valaki aki majd engem akar így támogatni ahogy én másokat. Aki majd engem szeret így, ahogy én tudnék. Csak tudnám meddig kell bírnom, meddig kell magamban tartani a lelket?? Remélem ebben az évben tudok közelebb kerülni a célhoz. Nagyon jó lenne, jó lenne fogni a kezét, ölelni és érezni a közelségét!... Stay Tuned...

2021. január 1., péntek

2021.01.01.... Part 2... Daylight...

 

Indul az új év első nappala. Ilyen szilveszterem még talán sosem volt mint ez a mostani. Nekem a korlátozások most jót tettek, egyébként nem szeretem a szilvesztert, de ez most különösen jól sikerült. Köszönhetem Neki is! Adott magából valamit őszintén! Első hallásra elég keményen hangzik, de ha feldolgozod és megérted már ok és okozat. De erről nem szeretnék itt beszélni, ez abszolút magánügy! Úgyhogy eléggé érzelmekkel teli volt az éjszaka. Sose adtam ki mostanában magamból annyit mint most. Remegve írtam a telefonon, remegett a lelkem, de tényleg nem találtam a betűket az egyik mondatnál. Néha még én is érzékelek új dolgokat. Nem is tudom mi volt velem. Ilyet még nem éreztem. De komolyan! Alig bírtam abba hagyni éjjel ezt az állapotot. Már fél öt volt, én meg még mindig az instára posztoltam. Úgy érzem rám jó hatással van ez az állapot. Vannak adrenalin függők, drog függők, alkohol függők és vannak az olyanok mint én. Valami mástól függnek. Én nem tudok sok káros szenvedélyt megérteni, én nem igen voltam ezekben benne. Távol tartottam magam szinte mindig tőle. Szeretnék teljes életet élni. Mikor én diszkóztam, még más volt a világ. Ott azért tudtad, hogy milyen szerekkel állsz szemben. Más volt a világ. De jó volt. Nagyon jó volt. Feledhetetlen élményeim voltak országszerte. De voltak dolgok amiket szerettem volna, de nem éltem meg. Most meg már késő sajnos. 

Ezt az igazi különlegességet amit feltettem most nektek ez egy gyöngyszem! Tegnap éjjel kerűlt elém, azonnal meg is vettem tömörítetlen AIFF és WAV formátumban, legálisan a Bandcamp-ról. Ez olyan töltetet ad nekem, hogy azt látom mint a borítón ami van. Leírhatatlan a világ amit ezek a számok adnak. Fantasztikus a hangszerelés, a flow, a zongora billentyűi benne. Hidegrázós! Fantasztikus!
Biztos vannak olyanok akik ezt értik, tudom, hogy nem vagyok egyedül ezzel. Ha ez a kommunikáció folytatódik, akkor azt hiszem, ez magával fog ragadni teljesen! Egyszerűen leírhatatlan, pedig nem szedtem be semmit... Stay Tuned... 



2021.01.01.... Nyitjuk Az Új Évet...


 Idén a 10 főnél nagyobb házibulik tiltottak voltak a vírus miatt, de 6 fővel igazán jó zenével indul a blog 2021-es éve. A trapcity jóvoltából egy igazán különleges remix ATB egyik ikonikus számából, ami nekem is visszaköszön minden korszakomban. Régen játszottam is és most ez a remix fantasztikus lett. Méltó ahhoz, hogy az első 2021-es bejegyzéshez társítsam. Igaz én a youtube minőségével nem vagyok megelégedve, azért nem szól rosszul! Nyomjátok ti is reggelig, vagy ameddig lehet, és reménykedjünk, hogy nyárra visszatérhetnek az Open Air helyek és bulik. Addig is kitartást mindenkinek és hallgassatok rengeteg zenét! Stay Tuned...