2021.03.15....

 Zsinórban a második nemzeti ünnep amikor be vagyunk zárva. Idén is a szabadságunkért kell küzdenünk és meg kell vívni a harcot a vírus ellen. Tavaly ilyenkor nem gondoltuk, hogy ennyire nehéz lesz, ennyi áldozat lesz és ilyen sokáig fog tartani. Sokat veszítettünk azóta. Rengeteg idő eltelt. Megváltozott az életünk és kihaltak az emberi kapcsolatok. Sok minden megváltozott ahogy egyre jobban nyúlik meg az idő amíg be vagyunk zárva. Én jól bírtam, de most már nálam is elszakadt a cérna. Szeretnék már nagyon kicsit valaki olyannal lenni akit szeretek. Szeretném érezni minden érintését és nem csak a betűit olvasni, vagy a hangját hallani. Talán ez hiányzik a legjobban amióta megváltozott az életem és rájöttem, hogy mennyi értékes időt pazaroltam el. Nem marad más hátra csak az emlékezés. Mert a múltat már nem tudom megváltoztatni, csak helyrehozni talán a jövőben. Mert nagyon szeretem Őt! A lányt akit mélyen őrzök a szívemben amióta először megláttam. Amióta elsőként megérintettem. Amióta elsőként érintett ő meg. Soha nem érintett így meg senki más. Ilyen érzést soha nem kaptam mástól. Ilyen mély érzésű dolgokat soha nem érezhettem. És ha tehetném biztosan másképp csinálnám, hogy soha ne veszítsem őt el. Mert szerelmes vagyok a különlegességébe. Soha nem tudnám elfelejteni. Nem is tudok nélküle élni. A különlegesség az életem része és a jövőben szeretném helyrehozni a botlásom. Mert szeretnék újra teljes életet élni. És őt is fel akarom emelni. Tisztelni szeretném mint nőt. Mert minden erős férfi mellett ott áll egy erős nő is. Én ezt így érzem. Mindenkinek megvan a párja, csak lehet egy élet is kevés, hogy megtaláljuk. Stay Tuned...