2021.03.14....

 Nem is tudom, hogy minek örülök jobban... Annak, hogy holnap ünnepnap vagy annak, hogy nem kell dolgozni? Kicsit kezd fogyni a türelmem így bő egy év távlatából. A tavalyi március 15 se volt már más. Nekem ez a helyzet kedvezett üzletileg, de azt hiszem átbillentünk és most már arra lenne szükség, hogy pörögjön az a mókuskerék. Mert ennyi idő alatt mindenki szinte tönkre megy. Lassan már csak emlékekből tudok sok minden felidézni ami szép lassan teljesen megszűnt az elmúlt 5 évben, és 2015 óta csak rosszabb lett. Így nagyon nehéz minden. Kezdem azt érezni, hogy egyre jobban és jobban nehéz létezni. Pedig összességében nem lehet okom panaszra, de mégis én teljes mértékben érzem, hogy a pénz nem boldogít, pedig nem vagyok gazdag és nem élek luxusban. De nem is akarok. Sokkal jobb egy boldog élet mint egy luxus. Mert a látszat sokszor csal. Kifelé azt mutatjuk minden jó, pedig belül sírunk és boldogtalanok vagyunk. Nem akarok erre a szintre jutni. Elkezdtem mostanában, mint ahogy az oldalon is láthatjátok, a régi emlékeimhez visszatérni. Régi emlékeket próbálok feleleveníteni. Amikor az élet még boldog volt, amikor az élet még virágzott. Amikor még felhőtlen tudott lenni minden. Hidegrázós sokszor a felelevenítés. Mert annyi szép emlékem van. Annyi minden történt amire jó emlékezni. Ilyen a zene stílusom, az ehhez kapcsolódó irányzatok, a sikerek, az elismeréseim. A szerelmem, az érzéseim és a barátaim akik akkor mellettem voltak. Akikkel egy csapat tudtunk lenni lelkileg is. Aztán minden megváltozott. Egyszerűen csak megváltozott minden. Köddé vált. És talán tudom, hol rontottam el. Bárcsak helyre tudnám hozni. Bárcsak lenne rá esélyem, vagy bárcsak újra ilyen lenne az élet. Sajnos ez a téma nem éppen egy pozitív szemléletű téma, de minden realista megnyilvánulás ilyen manapság. Egyszerűen minden kifordult. A hülyeségben és az elbutulásban lett a hírnév, a pénz és a népszerűség. Teljesen abszurd dolgok kerültek reflektorfénybe. És ez nekem nem megy. Nem tudom felvenni ezt a vonalat. De nem is akarom! Így kénytelen vagyok "kiközösítettként" létezni. De bátran jelentem ki, hogy még vagyok! Stay Tuned...