Pár napja nem volt új bejegyzés, de most itt van. Sajnos nem fért bele a rengeteg munkám miatt. Új zenéket is hozok és egy kis állapotjelentés a hétvégémről. Első körben baromi hideg van. Ma konkréten összefagytam kint a -5 fokban. Remélem azért nem fáztam meg. Gyönyörű napsütés volt ami kicsit jót tett a hangulatnak, de baromi fagyasztó hideg volt mégis. Ilyenkor a legjobb otthon jól összebújni, már ha van kivel. Nagyon hiányzik! De tényleg. Ebben az évben vagyok nagyon a holtponton és már nagyon hiányzik. Innen mellőlem. Nincs aki itthon várjon ha hazajövök, de nincs aki hozzám szólna esténként. Nehéz így lelkileg talpon maradni. És úgy látom, hogy egyre jobban most valahogy lök el magától. :( nagyon szomorú vagyok emiatt belül. Mikor olyan jó érzés volt pár pillanat, aztán rögtön romba is dől. Nehéz így a mindennapok küzdelmeit túl élni. Most is zenélek természetesen miközben ezt a bejegyzést írom és arra gondolok, hogy vajon merre lehet, mit csinálhat? Hogy van? Minden rendben vele? Sokat gondolok ezekre a kérdésekre, de válaszokat nem kapok. Nagyon rossz ilyen bizonytalanságban élni, nem elég a hétköznapok bizonytalan élete, még ez is. Pedig annyira örömmel gondoskodnék róla. Mert tudnám önzetlenül szeretni! Tudnám hátsó szándék nélkül ölelni. Szerintem ezek nagyon fontos dolgok a mai világban, de ahogy érzem nem mindenki gondolja ezt így. Nekem különösen nehéz, mert sok olyan probléma is nyomja a vállam ami miatt csak magamat okolhatom, és emiatt mérges is vagyok magamra. A legrosszabb mikor az ember saját magával nincs kibékülve. A legnehezebb magadban rendet tenni. Ott belül. Pedig sokkal könnyebb lenne ha tudnék magamon változtatni. De ez már csak ilyen. Valahogy el kellene viselni, hogy nem én vagyok az akivel számol. Csak annyira nehéz amikor ennyire ki vagy éhezve a lelki dolgokra és amikor ennyire tudsz azonosulni az érzelem világgal amit gondolsz, hogy adni tudna. Sokat gondolok ezekre a dolgokra. Sokat álmodom a megoldásról, a pillanatokról. Arról, hogy egyszer megvalósul. Nagyon nagyon kevés a különlegesség manapság és számomra ezért annyira nehéz nyitni. Tudom, hogy egyszerűbb lenne, de sose választottam az egyszerűbb utat. Lehet, hogy a sors most ezzel büntet, de üzenem, hogy már elég lenne, mert nagyon fáj már. Ma egyébként írtam neki egy őszinte üzenetet. Mindig őszinte szoktam lenni mert nem tudom az érzéseim visszafogni. De úgy érzem az aki ennyire fontos nekem, az megérdemel ennyit. A zene amit megosztok egy Deep hangulatú elektronikus Garage stílus. Kicsit szomorú, de annál őszintébb szerzemény. Egy újdonságról van szó a lejátszási listámban, amit a mai nappal kezdtem el játszani. Hallgassátok meg ti is... Holnap Valentin Nap, bár nekem idén sem jelent semmit, azért jövök majd új bejegyzéssel. Stay Tuned...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése