2021.01.26....

 Extra nyugis és napsütéses napom volt ma és valahogy nagyon jól esett az, hogy végre nyitott ablaknál dolgozhatom és az a fantasztikus csönd jött be kintről. Nagyon megnyugtatott. Ilyen azért régen volt, hogy februárban 20 fok legyen és napsütés és kabát nélkül lehessen sétálni kint. Azért haladtam a munkával is, senki nem feszített és kicsit tudtam pihenni is. Meg kell tanulnom végre élvezni a szabadidőt és nem azzal foglalkozni, hogy miért nem hív senki, vagy miért nem rendelnek. Hát ilyen a cégvezetők élete. Mindig aggódhatnak, hogy mennyire megy a szekér. Tulajdonképpen jó februárom volt, így nem lenne okom panaszra, de mégis kicsit aggódom a folytatás miatt. Itt vagyunk a kemény harmadik hullám elején, és ki tudja mi jön majd most. De véleményem szerint messze nincs még vége. Aztán Ő meg annyira hiányzik. Szívesen sétáltam volna ma vele a napsütésben kézen fogva. De még azt sem tudom mi van vele... Remélem semmi komoly. Egyszerűen nem tudom hova tenni az egészet. És ez nagyon rossz. Fáj is. Szeretnék változtatni rajta mert nem értem miért büntet ennyire ezzel engem a sors. Újra hétvége, ha lesz még jó idő lehet kimegyek Szentendrére a korzóra. Kicsit muszáj lesz feltöltődni... Stay Tuned...