Az év első bejegyzése most megtörténik :D Az eddigiekhez képest ma elég hideg -3 fokos időre ébredtünk. A rohanás visszatért és így indult a napom ma. Tudtam, hogy ha hazaérek akkor rögtön ez fog várni. Kegyetlen. Nem beszélve az egyéb dolgokról. Ma rokonlátogatás volt nálunk, paksi rokonok jöttek látogatóba hozzánk. Jól sikerült, ettünk meg minden. Rég láttuk már őket, kb fél éve. Kérdezték is, hogy mikor megyünk mi is Paksra... Hát mondom majd akkor, ha megyek Bajára akkor beugrunk. 😀Mint régen, de jó szép idők voltak. Elvégre útba esik az tuti és legalább nem kell azon a hihetetlen 51-es úton menni. Azért jó sokat mentem arra is. Kocsikáztam az éjszakában hazafelé. Mikor még az M0-ás csak az M5-ig ment és a IX. kerületen keresztül értem be a városba. Hát azért azok milyen jó idők voltak. Jöttem haza Solt, Kunszentmiklós. Sokat mentem az tuti. De Kalocsa és Baja is sokszor volt uticél akkor. Ja meg persze Harta, Kunhalas, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa. Sok helyre jártam Bács-Kiskun megyében. Akkor még ezek szép idők voltak. Az ember megtehette, hogy utazgat meg elmegy bulizni meg minden.
Egyébként ahogy haza értem már most megint olyan érzésem van, hogy nem találom a helyem itthon. Valahogy nagyon nagy a nyomás rajtam. Nem tudom de belső feszültséget érzek sokszor. Mindegy majd lesz valahogy. Túlteszem magam valahogy ezeken.
Sokat beszélgettünk most az ünnepek alatt nagybátyám feleségével és Ő mesélt arról, hogy Ő fel adta a kinti munkáját németországban nagybátyám miatt és haza költözött végleg. 15€ órabért ott hagyta az itteni 3€ ért. Nagy áldozat, de Ő ezt vállalta azért, hogy együtt legyenek. És, hogy mennyivel jobb így itt kettesben valakivel mint kint egyedül. Jó volt hallgatni és közben arra gondoltam, hogy milyen jó lenne ha valaki engem is így szeretne, hogy ilyen áldozatot megtenne értem. Biztos, hogy valakivel könnyebb is lenne lelkileg is mint most így egyedül, hogy minden helyzetben egyedül kell helyt állnom. Karriert építeni, magán életet építeni, hétköznapok problémáit megoldani. Pff nehezen viselem eléggé. Nagyon hiányzik Ő... Még mindig emlékszem minden pillanatra. Minden ölelésre. Nagyon hiányzik!!
Stay Tuned...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése