Gyönyörű vasárnapra ébredtem ma. Tudtam, hogy ez a nap is nyugalmas lesz és kint tudok lenni a fantasztikus őszi időben. Igaz, pénteken jól eláztam, meg is fáztam kicsit, de ehhez képest ma csoda volt. Bár tudom, hogy ennek később fogjuk meginni a levét, azért jó volt kihasználni az időt és kimenni a temetőbe például kivinni a virágokat. Így most már csak a mécsesek fognak kikerülni a megfelelő időben. A bejegyzés elején ma megint egy újdonság fogadhat titeket. Ez egy fantasztikus Lazarus szám. Elég jó a munkásságuk. Szeretem a számaikat. Biztosan fogtok még hallani róluk itt. Így este, egy héttel a szülinap után, átfutott az agyamon, hogy talán újra írok neki. Hogy nem adom fel. De aztán úgy érzem, hogy inkább elnapolom a kérdést. Szomorú vagyok, hogy nem kaptam semmi interakciót, reakciót az üzeneteimre. Persze nem számítottam semmire, de mégis jól esett volna. Úgy látszik most ez elmaradt. Egyébként most az óraátállítás meg se kottyant. Eddig úgy érzem, hogy engem nem viselt meg egyáltalán. De én is a nyárit támogatom. Na mára ennyi...