It Is The End??? :(:(:(:(:(:(

Hát szomorú mondanivalóm van nektek sajnos. Lehet, h vége a blognak. Bezár a bazár. Tönkrement az életem, így nem tudok normálisan blogot vezetni meg ilyenek. Jobb lesz szerintem ha eltünök egy kicsit a nagyközönség elöl. Egyenlőre amíg nem mondom ki a végszót addig marad a blog és rendszeressen frissül is. Teljesen kész vagyok. Nyugodtan rúgjatok belém meg gázoljatok át rajtam. Én már csak ezt érdemlem. Már nem maradt semmim. Fogom magam azt elmegyek a p*csába. Mivel teljesen összevesztem itthon ezért semmit nem vihetek magammal a ruháimon kívűl. Hát ennyi, ezért dolgoztam egész életemben idáig, h így végezzem 21éves koromra. Hát őszintén megmondva szép kis életeredmény. ÉS persze ebből következik, h kinek is kell egy ilyen ember?? IGAZATOK van, h semmire nem vagyok jó!!!!!!!! :@ Nekem ami már csak maradt az a hobbym az autó. A pár pillanatos büszke érzés amikor ránéznek az utcán. De minek is költöttem erre annyi pénzt??Mi a szarért amikor elöbbre úgysem jutok tőle. Már több mint másfél hónapja ki sem álltam a garázsból. NEm is fogok. B*ssza meg mindenhová gyalog megyek mert képtelen vagyok odafigyelni a vezetésre és még a végén összetöröm. A sok óra amit a garázsban töltöttem az építésével, most kárbavész. A barátaim sincsenek mellettem. Most hétvégén egy kisebb verekedés is volt. Hát hova jutok????? :@ És a legfájóbb dolog, h a volt szerelmeim sincsenek mellettem. Egyikük se!!!!!! Miért is lennének??? Velem úgyse lehet... :@ Döglök a Westendbe nap mint nap szinte. Csak úgy nézem a boldog embereket. Valaki boldog a párjával, valaki elfoglalt vagy éppen rohan, de mindegyikük szórakozik, boldog és legfőképpen van valaki akire számíthat. Szuper csajok, nagyon gáz pasikkal, üzletemberek, fiatal lányok, átlag emberek, nyugdíjasok és sokan mások... Ma is elmegyek szerintem... De minek???magam sem tudom. TAlán, h emberek között legyek. De mit is tud tenni az ember ha az élete tönkrement???Hát nem sokat, de egyet IGEN!: REMÉNYKEDNI!!!!!!! Amig élünk, remélünk!!!De hiába ha a sorsunk már el van döntve a nagykönyvben. Kitörni nehéz, szinte lehetetlen. Ami nekem szép volt soha nem jön már vissza mert valamiért vége lett. VÉGE!!! És elfogadni, beismerni a valóságot rettentő nehéz és fájdalmas. Én teszek emberekért sokmindent, mindig mindenkinek a kedvébe járok, mégse kapok semmit vissza. A Blog értetek van, aki meglátogatja, mégse kapok semmit azokért amiket felteszek, mert ritkaságszámba mennek ám. Egy köszönömöt sem kapok, az már hagyján h kommentet sem. De nem is érdekel... Legalább tudom magamról, h van valaki akin át lehet gázolni:(:(:(:(