Egy érintés volt csak ő nekem,
ártatlan; de eldobott - kis szemtelen...
És messze repült, úgy menekült,
egy hideg reggel már nem találtam én
keresem még, a szívemben él,
hogy valahol
megtalállak téged és az álmokat,
amiket tőlem elloptál.
Összetört szívek jelzik, hogy merre jársz.
Angyal te nem szerethetsz mást!
Üres az ágyam, nélküled ébredek,
tőlem nincs, aki jobban szeret!
Egyszer majd visszajössz, míg rólad álmodok...
Angyal a csókod megmérgezett... belehalok!
Álmodtam talán: átkarolt s nevetett...
Szoríts magadhoz, had fogjam újra két kezed!
És messze repült, úgy menekült,
egy hideg reggel már nem találtam én
keresem még, a szívemben él,
amíg el nem felejtlek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése