2021.08.09....

 Elég régóta nem írtam bejegyzést, ezért elnézést is kell kérnem. Eléggé nehéz napjaim vannak, ami miatt sajnos eléggé enervált és depi közeli állapotban vagyok. Rossz kívülállóként nézni azokat akik boldogok és felszabadultak. Mert a netről folyamatosan az a látszat ömlik eléd, hogy mindenki boldog és játszi könnyedséggel élik az életüket. Tombol a nyár, de nekem sajnos megint ki kellett maradnom ezekből. Pedig idén azt gondoltam, hogy végre történni fog valami. Ehelyett maradt a csalódás. Még úgy is, hogy le is mondtam már dolgokról, hogy könnyítsek magamon, de ennek ellenére is nagyon rossz érzések kavarogtak bennem. A legjobban továbbra is az fáj, hogy akit szeretek, teljesen eltávolodott tőlem és nincs is kommunikáció közöttünk hónapok óta. Kezdtem már ezzel is megbarátkozni, de aztán mindig oda lyukadok ki, hogy nem tudom elfogadni. Miért olyan nehéz az, hogy végre én is boldog legyek? Úgy látszik ez a mai világ erről szól. Tudatosan tönkre tenni az emberi kapcsolatokat és gyökeresen megváltoztatni a felfogást és a mindennapokat. Már nincs ismerkedés, mindenki zárkózott és elutasító. Ilyenek lettünk mi emberek. És ennek a legnagyobb vesztesei az olyan emberek mint én is. És egyszerűen évek óta nem tudok ebből kitörni. Marad a küzdés, a remény és a kitartás. Hátha egyszer megtörténik a csoda. Stay Tuned...