Sziasztok!
Sajnos 10 nap telt el az előző bejegyzésem óta. Ma egy különleges bejegyzést teszek közzé. Egy nagyon különleges zenével. Ezt a számot most kezdtem el játszani és különösen megérintette a lelkem és az érzékeim ebben a kopár világban. Nem véletlenül az a címe, hogy "Soultaker". Egyszerűen csodálatos és atmoszferikus. Tulajdonképpen felemelő nagyon. Sok munka van ebben mint ahogy másban is. Ezért nem is tudtam olyan rég írni. Azóta valami megváltozott azt érzem. Teljesen eltávolodott tőlem ami nagyon rossz nekem. Az a pici reménysugár is mintha kialudt volna. Nagyon rossz érzés. Nem akarom elveszíteni őt sohasem mert tulajdonképpen őmiatta indult el anno ez az oldal, és őmiatta él még mindig. Persze ezalatt az idő alatt hatalmas utat jártunk be mindketten, de valami nem változott részemről. Nincs még egy ilyen ember aki ekkora hatással van rám lelkileg. Ez nagyon hiányzik. Kicsit az életet és a szabadságot jelenti nekem. Most, hogy jönnek megint a szürke téli napok - remélem minél később - jó lesz újra rá gondolni és talán meg tudom törni kicsit a jeget. Szeretném végre újra feleleveníteni a múltat. Újra forróságot hozni a szívembe. Sokszor érzem úgy, hogy ez a láng örökre kialudt már, és sajnos én ehhez már kevés vagyok, mert akkorát változott minden. Évek óta nem találom a fonalat amúgy. Olyan ez mint amikor valaki lent ragad a sötét világban ahonnan szeretne menekülni, de nem tud. Amikor le számolsz valami rosszal. Le akarsz de nem tudsz. Én nagyon szeretem őt és tudom, hogy boldoggá tudnám tenni. Mosolyt tudnék csalni az arcára. Újra! Ez nagyon fontos. Szeretnék kitörni a szorongásból. Szeretném végre látni a fényt. Mert már tudom hogy néz ki, de újra látni is szeretném.Gondoljatok ti is bele ha van bármi ilyesfajta vágyatok. Nagyon nehéz a mai világban megélni a valódi pillanatokat úgy érzem, de muszáj lenne újra visszahozni a régi dolgokat. Ez csak rajtunk múlik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése